11.23 sötétben futós

Egész nap irdatlan izomlázzal fetrengtem a depiben. Amikorra meguntam a dolgot, pont hívtak futni. Én meg mentem és nem bántam meg. Az izomláz fájt, de pár kör után fellazultam. A lelkem viszont sikerült kicsit helyre tenni.

11.22 otthon fetrengős

Nincs munka. Depi van és izomláz a lábamban. Járni is alig bírok. Rossz a kedvem.

11.21 konditermes lábazás

Munka előtt sort kerítettem egy gyors termes lábazásra, mert már érzem rá egy ideje a csábítást. Guggolás, lábfeszítő/hajlító, merevlábas, sétálós kitörés és rohantam. Már akkor tudtam, hogy utóbb nagyon fog fájni. Bejött. Nagyon fájt.

11.20 lusta csütörtök

Dolgoztam. És pont.

11.19 pihenős szerda

Az év leglazább hete folytatódik, nem csináltam munkán kívül semmit.

11.18 gyors rudas

Munkából Alexához mentem rudazni. Sajnos a szomszédja döngette a falat, pedig tényleg nem hangos az a nyavaja... ehhh... szóval fél edz, alkarés lett inkább. És már fel tudok lendülni egy nagyon nehéz gyakorlathoz, ami szuper, csak ha felmegyek van pánik, mert fentmaradni nem bírok, csúszok le rögtön. Mindegy, próbálkozom, élvezem nagyon. Döngetés után fejen álltunk, alkartámaszosoztunk, ilyenek. Aztán nyújtottunk egy csomót. Jó volt.

11.17 pihenő

...mert lusta vagyok.

11.16 pihi

Úgy volt, hogy valamit csinálunk a Petivel, de nem. Lustálkodtunk. És tök jól esett.

11.15 futós szombat

Alexával toltunk egyet a stadiban. Jó volt nagyon. 8 km, de élvezkedősen.

11.05 összevissza-kavarós futóka

Egész nap ment a kavarás, végül a stadiba mentem futni egy ismerőshöz remélve, hogy a Peti majd utolér és futunk együtt. Ehelyett ő meglátta, hogy nem egyedül futok, erre boldogan tovább állt, hogy akkor ő is tud menni egyedül nyugodtan. :/
Végül nyakon csíptem és együtt fejeztük be. Lett 10 kilométerem egy óra alatt, ez nem gyors, de nem is vágyom gyorsabbra mostanság. Kicsit még mindig nyomott vagyok. Lehet az is benne van, hogy alig látom mostanság a napfényt... szürke, sötét, vígasztalan idő, fujjj!

11.04 pihi

Lusta voltam, dolgoztam, ettem, szunyáltam, sétáltam, ettem, aludtam. Ennyi volt a napom. Pedig éreztem, hogy jó lenne futni egyet, de végül nem vitt rá a lélek.

11.03 új új futótárs

Facebookon írtam a csoportban, hogy futni óhajtok lassan és kicsiket, szóljon, aki úgy érzi. És egy vadidegen lány érezte úgy, így új ismerőssel gyarapodtam. Mindjárt elsőre 5 kilométert letúrt, szóval ügyes volt és közben próbált rábeszélni az úszásra, azóta meg facen a trx-re. Ahány új lány, annyi új sport... :D Én pedig futottam 14,5-t szépen, lassan, kiélvezősen.

11.02 Futottam!

Ahogy keltem, kicsit összekaptam magam és rohantam a supercrossra szurkolni a bringásoknak. Szeretem az iyen összetömörüléseket. Így lett vagy négy, mire hazaértem, éhesen, jól átfagyva. És már majdnem letettem a napi futásról, hogy hát nem megy ez, elalszok... és megmentettek és hagytam magam rábeszélni, így lett nekem kicsit több, mint nyolc halál nyugis kilométerem. Úgyhogy most nyugodt vagyok, derűs és spagettit kívánok, nincs mese. :D

11.01 Füstbe ment futi

A mindenszenteki gyertyák füstjével együtt a mai futásom is elfújta a szél... addig húztam, míg rá nem jöttem, hogy szombat este... és végül itthon maradtam... :/

10.31 nyugis futi

Gondoltam, próbálok egy olyan pulzuskontrollos dolgot, hogy max 130-ra mehet fel. Csúnyán bebuktam a dolgot, de azért élveztem a nagyon kényelmes, kb. 7 perces kilométerekkel futást. 10 kilométerre futotta az időmből munka előtt, félúttól biciklis-csacsogós kíséretet is kaptam. Jól esett.

10.30 pihi

Ma elszütyögtem az időt, így ez pihenőre sikerült. Kár, mert gyönyörű az idő és szívesen kimennék. De már minden a fejemre gyűlt.Így most inkább egyszer az életben rendesen, összeszedetten és időben megyek dolgozni.

10.29 egy kis páros terepfutás

10 km a hegyen a Petivel. Nehezen indult, de aztán élveztem, folyton az emelkedőket kerestem, soksok dombot ide! :) Lassú, hideg, de szép.

10.28 rúúúúúúd

Munka előtt mentem Alexához és toltuk két órát. Nagyon élveztem, több ponton is érzem a fejlődést, most nagyon beindult ez a dolog, úgy érzem. És nagyon szeretem is. Csak mindenem kék-zöld-lila-jujjjujjjujjjj :D

10.27 kisfuti

Brutális pulzuson, ijesztően fájó térdekkel lassú 5.5km. Nem ez volt a kedvencem eddig.

10.26 Az év utolsó versenye: Barátság (fél)Maraton

Szép volt, jó volt, nem volt hozzá kedvem, de letoltam és még egészen jó is lett: 1:39:08. Elfáradtam rendesen, 4 másodperccel maradtam le a harmadik helyről, ami azért bosszantó, lássuk be! De ma ennyi volt bennem. És most VAKÁCIÓÓÓÓÓÓÓÓÓ

10.25 sétálunk-sétálunk

Szilvásváradra néztünk ma ki a Tökös napokra, sétáltunk egy jót, benyakaltam két forralt bort, egyszóval felkészültem a vasárnapi versenyre rendesen :D
Ja, előtte azért két perces fejenállás sikerült és gyakoroltam az egy perc varjútarást is. Megy az, csak egyszer billent le egy lábujjam.

10.24 Rábaközi táncok

Ma a rossz időre való tekintettel, na és mert nagyon szeretem, így táncházba mentünk Manyival. Végigpattogtunk majd három órát, tanultunk új népdalt és megkaptam életem első csillámtetkóját is :D

10.23 bepróbálom a fegyencet

Annak idején nagyon szerettem a konditerembe járni, de a jelenlegi helyzetben nem tűnik egy kifejezetten jó döntésnek. A futás-bicikli-rúd mellé több erőre van szükségem, de egyben több hajlékonyságra is, na és arra, hogy elbírjak a saját testsúlyommal. Így ma megtartottam az első fegyences edzésemet. Nyilván nem úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva, de becsülettel próbálkoztam. Meglátjuk, mi lesz ebből.

10.22 (nem épp) ének az esőben

Húztam, halasztottam, majd útnak eredtem a szitáló esti derengésben. Az stadion első fél körén elcsúsztam, bazi nagyot taknyoltam, így hazakocogtam, átöltöztem és mentem vissza az utcára. 10 kilométert tettem meg szép lassan, kényelmesen. Kifejezetten élveztem ma a mozgást és a hangulatot.

Ezt a zenét pedig az Isten is esős esti futásra teremtette.

10.21 körözős-fecsegős

12 kilométer a stadionban a lányokkal. Mire kitárgyaltuk az élet nagy dolgait, elég is volt.

10.20 hegyi bringi

A múltkori bicajozás óta imádom a terepbringázást.A síkföldi bicaj valahogy sosem volt az én világom, untam. De ez... nagyon megfog. Imádom, hogy mire fent vagyok egy-egy domb tetején már forr a combizmom, kiköpöm a tüdőmet és egyáltalán... a lefelék meg az adrenalint szaporítják. Nagyon szeretem ezt és a nézelődést is.

10.19 Lépcsőfutó verseny, majd bringatúra

Délelőtt a lépcsőfutóra már bringával érkeztem, mert egy ismerős csajjal megbeszéltük, hogy most először elmegyünk együtt tekerni. Lement a versenyesdi, ahol idén harmadik lettem. Az, hogy egy harmad másodpercen múlt a második hely picikét bosszantott, de nem túlságosan. Képek, videók, mindenfélék a facebookon lelhetők fel az eseményről igen nagy számban.

10.18 sulis pihenő

Nem egy nagy sztori ez a nap. Délelőtt kialudtam magamat, aztán elmentem az iskolába és mire hazaértem, este nyolc volt. Így kineveztem pihenőnapnak.

10.17 rúdfittneszkedünk

Alexa meglepett a váratlan kérdéssel, hogy akarok-e rudazni. Én meg hát persze, hogy akarok, naná!!! Hiszen imádom és így is olyan kevés lehetőségem van. Sokat gyakoroltunk, fényképezkedtünk, mire hazaértem, a Peti már aludt. Nagyon sokat fejlődünk, látom, érzem, de még többet is tudnánk. Kellene erő...

A skorpió

10.16 stadionos futogatós

Rosszkedvű, kísérgetős 8-10km, varjúinvázióval. Mindenki csak politizál, még futás közben is ez megy. Unom. A fejem felett ezer varjú hadával, változó iramban róttam a köröket.

10.15 tovább kocogok

Az ízületeim alakultak, csak a hangulatom nem volt az igazi. Laza 11 kilométerrel oldottam a feszültséget, elkocogva Uraj felé, nem a stadiont őrizgetve. Nagyon szerettem, a végére a fejemben is elhalkult a moraj (na, lehet, hogy ez furcsán hangzott :P ).

10.14 újra ringben - kis futás, kis rúd

Majdnem átaludtam a 66 utáni harmadik napot is, csakhooogy Alexa rám csörgött, hogy nincs-e kedvem.... Most szuper érzés 5 hajszálharmatos kilométer és egy rúdfittnesz után... Még sérültkedem, de ennyi átmozgatás nagyon kellett.

10.13 dolgozós pihenő

Még pihenek, de dolgozni voltam. Nincs kedvem megmozdulni. Ez van.

10.12 pihenő

Fájok, jajjgatok, a lépcsőkön nagyokat nyögve közlekedek. Családi buli, mielőtt a kisöcsém visszamegy Londonba. Leszakad a térdem.

10.11 LESS NÁNDOR, NOMÁD66

Az év leghosszabb futása. Azt nem mondanám, hogy versenye...

Alapból felkészületlenül vágtam ebbe az egészbe és ezt tudtam is. Egyszerűen csak szerettem volna teljesíteni, mert nagyon vonzott. Az Aggteleki 34 is piszok jól esett, megveszek a hosszú tereptávokért. Ez egy teljesen más élmény. Imádtam is minden méterét, miközben majd megdöglöttem bele...

10.10 vihar előtti csend

Versenyek előtt szoktam futni egy rövidet, de ez most nem úgy alakult. És ez nem is olyan verseny volt. Szóval délutánra dolgoztam és pihentem.

10.09 kis futi, kis rúd

Délelőtt futottam egy laza 6 kilométert, aztán munkában a barátnőm érdeklődött rám telefonon, hogy pénteken van-e affinitásom a rúd irányába. Mondtam neki, hogy affinitás még csakcsak, azonban 66 kilométer előestéjén nem vállalok ilyesmit. Így előrehoztuk, rögtön műszak utánra. Sajnos sokat nem jutottunk előre, mert a szomszédok kifogásolták az edzést...de még így is nagyon jól esett.

10.08 pihi?

Úgy gondolom, pihentem. De meg azért nem esküdnék rá.

10.07 munka előtti pár kilométer

Kínlódvaszenvedősmégsemgyorsulósmunkásemberrajongótáborosstadionosmégisszép 7 kilométer lett ma az enyém.

10.06 Talán pihenő

Asszem...

10.05 hegyen megázós

Mára Ági első félmaratonja jutott, és egyből hegyen. Közben fotózkodtunk, megáztunk, szarvast, bocit, lovat csodáltunk, kutyáztunk. Szerettük.

10.04 mocorgunk - futunk, rudazunk

Sok kihagyott nap után végre lement egy laza 7km az esti ködben, majd egy órás rúdedzés következett. Végül futás letudni a hatodik éjszakást, reggel pedig irány a lidl, őszi futós gúnyákért.

10.03 pihi??

Az igazság, hogy megint egy hónap lemaradással könyvelem az eseményeket és ez a három nap egy fekete lyuk a számomra. Nem tudom, hol jártam és mért nem csináltam semmit. Szerintem egyszerűen csak pihentem.

10.02 pihi?

Az a tippem, hogy ekkor érkezett haza a kisöcsém Londonból. Délelőtt meg aludtam, délután őt vártam, másra nem maradt idő meló előtt. Ez van. :)

10.01 nagy pihi, első nap

Éjszakás, pár hazajött, mittoménmég... nem maradt időm, annyira nem is érdekelt. Mostanában a motivációm elég mérsékelten dolgozik.

09.30 közös futásKA

Kimentem a csajokkal futni, kifejezetten, mert ők akarták. Nem is vittem zenét, telefont, ami amúgy alapfelszerelés. Erre 3 kilométer után kijelentették, hogy ők ma nem bírják, elég volt. És angolosan távoztak. Őszintén? Majd megütött a guta. Nyújtottam és hazamentem.

09.29 megbeszélt, elkallódós futás

Előre megbeszélt időben, helyen találkoztunk volna a Manyival, csakhogy én 12 perces késéssel érkeztem (megesik, ő se pontosan jön), ő pedig nem várt meg, mert.. hosszú. Ezek után mentem a kettes számú találkozási ponthoz, hát már Editet sem találtam ott. Elindultam a megbeszélt útvonalon, merthogy simán utolérem őket. Nem értem. Nem is értettem, hol lehetnek. Hát ők elindultak felém a csuda tudja merre... mindegy, a végén a stadionban találkoztunk pár körre.

09.28 bicajozunk, futunk, majd meghalunk

Először elmentem a délelőtti Kondi napos bicajtúrára. Délutánra futás volt megbeszélve, de gondoltam, hogy bőven belefér. Igenám, csak nem számoltam azzal, hogy hazafelé járatlan utakra csábítanak, életem első terepbicajos kalandján estem túl. Szuper volt, csak a két defekt nem, amit ezáltal szereztem. Meg hogy háromnegyed kettőre estem be a városba, ahol kettőkor találkám volt, így már haza se mentem előtte, lakat a lapos bicaja és indulás futni vissza a hegyre.
Mondanom sem kell, hogy nem, vagy inkább csak alig ment. 15 kilométert túrtunk le, hát rengeteget belesétáltam és a két csaj alig győzött várni rám, dehát ez van, nagyon rosszul időzítettem. A bicaj is egyébként 30 kilométer volt, abból 20 terepen. Nagyon-nagyon elfáradtam, ez már kicsit sok volt.

09.27 kocogunk, rudazunk

Kényelmesen 7,5 kilométer a stadionban, majd rudas edzés Alexával. A rudazás nemcsak a testemnek, hanem a lelkemnek is jó, mindig nagyon várom a társaságot is ilyenkor.

09.26 aludtam

És tényleg. Hulla voltam, meló után alvás. Talán ez az ősz.

09.25 pihi

Hullafáradt, így két napos pihenőt nekem ide! :)

09.24 határsáv-trail szarvasokkal

A kedvesem hosszút akart futni, én kaptam egy szabadnapot, így hát mért ne? Busszal kiutaztunk Domaházára és felmásztunk a hegyre, ahol kilométereken át a határ nyújtózik a dombok hátán.

09.23 pihi

Néha nem árt, ugye? :)

09.22 kis hegyi futi

12kili a Petivel, oda-vissza a hegyi pályán, kis kitérővel. Nagyon nem esett jól az elején, sírtam-nyafogtam a fáradtságtól. Aztán persze belerázódtam.

09.21 Barokk futás, Eger

Ma elvittem a barátnőmet az első versenyére. Derekasan, 41 percen belül letúrta a 7 kilométeres (Garmin szerint 6,75) távot, nagyon ügyes volt. Élvezte is a dolgot piszkosul.
Nekem 29:53 alatt ment le, ami a korcsoportomban a második helyre volt elég, de ez mellékes. Ami fontos, az az öröm, hogy ennyire gyorsan tudok futni, pedig ez nem síkon ment, két kis gonosz domb volt benne, eléggé megszívatott, így a végére be is lassultam. De jól esett.
És utána még adtam vért egy kamionban, végül pedig fagyiztunk egy jót. És ennyi. :)

09.20 átmozgató

A másnapi próbatétel előtt rettentő laza 6 kilométert toltam le Alexával. Lehet, hogy kellettek volna a repülők bele, de ez igazából az ő nagy napja kellett, hogy legyen, így mellette maradtam.

09.19 tempós rövid futi

Gyors hatot toltam munka előtt. 27 perc alatt, aztán rohantam a dolgomra. Este rudas edzés következett. Imádom!

09.18 félaktív pihi

Hát az úúúúgy volt, hogy kaptam egy hajtóművet, hogyha jó a binyiglimre, akkor megveszem, ha meg nem, akkor nem. Így munka előtt elszaladtam a szervízbe, hogy nézzék meg, mert nekem ez majom az ábécéhez-téma... aztán kiderült, hogy nem jó, de van nekik olyan, ami az és meg is csinálta. Aztán átnézte, megtanított binyigliápolni, miegyéb... ja és jó messze van a binyiglibolt, na meg félpedálos géppel nem is olyan egyszerű haladni... szóval pont még egy gyors salira futotta az időmből, amikor hazaértem és aztán tipli melóba. Úgy volt, hogy holnap már szabim lesz, de én annnyira rettenetesen jó fej vagyok, hogy bevállaltam, hogy bemegyek. Este meg megyek Alexához a rúdon pörögni. Délelőtt meg remélem futok végre... ma meg semmi...

09.17 laza nyolcas

Szokás szerint eltököltem a délelőttömet, of korsz, így csak egy gyors és céltudatos nyolcasra maradt időm. Garminom is a végét járta a kakaónak. Próbáltam tolni, már amennyire bírtam, még most sem vagyok a régi daliás a Baradla óta... szóval 8 kilométer, 36 perc. És jelentkezés a Less Nándor Nomád Terepfutás 66 kilométeres távjára,2300 méter szint mellett a Bükkben október 10-ére. Nem vagyok normális...

09.16 pihi

Anyu épp hazajött a négy napos tátrai turnéjából. Kíváncsi voltam, él-e még, egyben jött-e haza. Egyébként igen, többé-kevésbé. De azért jól összetörte magát, habár olyan helyeken járt, amiről a legtöbb ember csak álmodozik, így szerinte is megérte. Mindenesetre nem maradt időm futni, így újabb szabadnapot vettem ki.

09.15 minifuti + minirúd

Délelőtt, munka előtt futni mentem, de találkoztam Attilával és elcsacsogtam az időt, ami enélkül is szűkös volt. Így lett 3 kilométerem két részletben. Viszont így is bejelzett a térdhajlatom, még nem pihente ki magát. Talán jobb is így. Este Alexa hívott rúdszeánszra. Már nagyon hiányzott, így mentem szó nélkül. Nem bírtam túl jól, de megtettem, amit tudtam. Azaz tettük. :) És jól szórakoztunk közben. Éjjel fél háromra kerültem ágyba.

09.14 pihenés

Izomláz, idegkimerültség, fájdalom. Túlzásba vittem, igen...de megérte.

09.13 Nomád Baradla Underground Trail

Jó ideje vártam már ezt a versenyt, de valahogy az utóbbi időben egyáltalán nem készültem rá, nem mentem egyetlen hosszút sem és a dombok környékére sem szagoltam. Így estem neki reggel kilenckor a szakadó esőben a 34 kilométeres távnak...
Az elején bitang jól bírtam...

09.12 pihentem

...mert hullára szét voltam esve. Nem tettem jól, tudom. Oszt pont.

09.11 bőrigfuti

Elindultunk, haladtunk vagy nem egészen két kilométert, amikor úgy, de úgy leszakadt az ég, hogy öröm volt nézni. Vagy inkább nem. De gyorsan klimatizálódtunk, a pár előbb csak vigyorogva figyelte, hogy beleugrálok a pocsolyákba a borzalmas felhőszakadás közepette, majd ő is nekilátott. Mire hazaértük volna, meggyőztem, hogy menjünk még egy kis kört, hogy valami épeszű távot tegyünk már meg. Nagyon szerettem ezt a futást. 5-6-7 kilométer az esőben.

09.10 majdnem 8 városban

Trióban toltuk, locsifecsegve. El se fáradtam, nem tudom, mért álltam meg. De jó volt.

09.09 laza 12

Felhívtam Manyit, megyünk-e. Hazafelé másokkal is találkoztunk, így kicsit kibővítettük a kört. Lett vagy 12 kilométerünk. Én pedigeldöntöttem, hogy a legközelebbi árva, út mellett hagyott kisállatot hazaviszem, amíg jobb helyet nem találok neki.

09.08 másnapot tartottam

...azaz pihentem tovább, ezúttal igen-igen passzívan. És este dolgozni mentem.

09.07 aktív pihenés a triatlonon

Pályabíróskodtam a futópályán, vagy mi. Frissítettem és rajtszámokat olvastam le, meg mikor mi kellett. Aztán buliztam egy jót a medencék körül/bennük. Szóval szaladgáltam, pakolásztam, úszkáltam aznap.

09.06 további stadis futások

9 kilométer sikerült 41:34 alatt. Szokás szerint körbe-körbe, aztán a végén még el anyuékhoz. És ennyi. Délelőtt még dolgoztam, a hat nappalos sokat kivesz az emberből... :/

09.05 nyugis tízes

A stadiban toltam, szokás szerint. Nem túl változatos, igaz? Pedig a terepversenyekre nagyon nem így kéne készülni. De legalább letoltam 10 kilométert 52 perc alatt.

09.04 lusta nap

Pihiztem. Jól esett. Peti nem vitt magával, egyedül pedig lusta és motiválatlan voltam. Ez van.

09.03 kombinált futi

gyors-lassú kombó, majd lépcsőzés, közben erősködés... jól kicsinált, pedig csak 7.3 volt.

09.02 nakezdjünk valamit

Laza 6 átmozgatás. Mintha mostanában folyton csak ezt csinálnám...

09.01 jajjgatva pihenős

Bizony-igen, ilyen ez a zenész-szakma...brutális popóizomláz...

08.31 Házi Bajnokság

El akartam késni, hogy ne kelljen futni. Megvártak. Aztán meg lassan akartam, mert fáradt voltam és nem igazán érdekelt az egész. De amikor az egyetlen ellenfél kislyány még mindig a számban kocogott, miután megsétáltam egy dombot és pletykáltam két emberrel is, muszáj volt megtolnom...utálatos egy dolog a versenyláz, tudom, de nem szeretem, ha előttem fut valaki, akit meg tudok előzni. Így nyertem. Kellemes kis pálya volt, 4,5 kilométer dombozós. És legközelebb majd erőt veszek magamon és kikapok. Nahh :D
És ezennel hivatalosan is vége a nyárnak. :)

08.30 Burger King Budapest Brutálfutás

Emlékezhettek, hogy kicsit húzgáltam a számat erre a versenyre, másikra kívánkoztam, aztán végül csak elmentem és eldöntöttem, hogy ekkora versenyen úgy sincsen reális nyerési esélyem, így játszok végre egy jót. Aztán végül azért toltam neki, de ment volna kicsit jobban is, ha komolyan veszem.

08.29 gyorsacska átmozgató

6 kilométert mentem a stadiban a másnapi verseny előtt 26:51 alatt.

08.28 gyorsfuti

Gyors öt munka előtt a stadiban 21:28 alatt.

08.27 pihi?

Nem merném rá letenni a nagyesküt, mert megint jól le vagyok maradva a blogolással, de szerintem pihentem. Szeretek pihenni.

08.26 tovább gyorsítunk + rudas játékok

Még mindig kicsit be vagyok lassulva, de szépen alakulok. Szerencsére viszonylag gyorsan is. Tegnap 27:05 alatt ment le 6 kilométer, de az első kb. hármat a Petivel mentem. Ő piszkosul ügyes volt, mert még sosem ment ilyen gyorsat, gyorsan bele is fáradt, és "kényelmes" sebességre váltott. Én meg ha már egyedül maradtam, hát kicsit rátoltam. És 4:10 körüli lett az utolsó kettő. Tök jól gyorsulok, kár, hogy így az idény végére túl sok értelme nincs :P :D

08.25 gyorsítgatunk

Szeretem a páromban, hogy előbb előidézi a kicsit durvább mozgásszituációkat, aztán próbálja olcsón megúszni :D
Szóval ő rövideket akart futni gyorsan, ha már csak a stadionba mentünk, mert nem szereti. Így megindultunk, de folyton lassított. Aztán a végén megállt, bár 7 kilométerig magammal vonszoltam. És ekkor jött az én nagy időm: letoltam egy 3:44-es kilométert búcsúzóul! Teljesen paffra vágott, hogy ilyet is tudok. Már csak arrra kell rájönni, hogy lehetne ezt a gyakorlatba (értsd: hosszabb távokra) is átvinni.

08.24 pihenő

Reggel hatra értem haza a bulizásból, dolgom lett volna, de nem bírtam magam rávenni, hogy másfél óra alvás után induljak, így passzoltam. Aztán egész nap csak fetrengtem az ágyban. Azért azt hiszem, jól esett.

08.23 kicsit, azt is keservesen

Megszenvedtük azt a nem is túl gyors, stadis 6,5 kilométert. A párral mentünk, de mindketten szenvedtünk, mint a csuda. Nem is erőltettük agyon magunkat. Utána mentünk bulizni, de öreg hiba volt, valahogy nem jött be a feeling :/

08.22 sportnap + rudas játszadozások

Alig aludtam, főleg, mert belecsöppentem a sportnapba, ahol kötélen járni tanultam...
Nem rudaztunk már három hete, hiányzott. Így aztán mikor hívott Alexa, ész nélkül rohantam. Nem lett nagy edzés, vissza kellett zökkenni és sok időm sem volt, mert mentem éjszakára. De azért megtettük, amit tudtunk. Kicsit meghúztam a vállam. Érzékeny.

Hogy mért fekete-fehér az összes rudas képem? Mert Alexának ez a hobbija :P

08.21 "valami szépséges"-futás

Összességében nem lett igazán nagy szám ez a mai megmozdulásom, legalábbis kívülről nézve. Viszont érzésben! Na és edzésértékben is!

08.20 munkaszüneti nap

Úgy tűnik, nekem is az lesz, lusta vagyok és fáradt, nem megyek sehova. Inkább elmondom, mi borzalom történt velem. Pár hete Manyitól kaptam egy ajándék nevezést a Brutál futásra. Nem nagyon akartam menni, túl sok a verseny és nem is volt túl szimpi, de végül rábólintottam. Erre tegnap rám írt egy ismerős, hogy nem mennék-e velük aznap Lengyelországba egy Spartan Race-re. Számomra ez egy álomverseny!!! És nem mehetek, mert Manyi sose bocsát meg! Így most nagyon haragszok rá ezért, magamra, mert gyenge vagyok és nem konfrontálok és az egész világra. Mert nagyon-nagyon szerettem volna... Nem tartottam tisztességesnek ha már megvan a nevezésem, de piszkosul fáj ez most nekem...

08.19 stadis vánszorgós

Egy gyors félmaratont terveztem. Aztán átgondoltam, rájöttem, hogy hülye vagyok, agyon fogom magam hajtani, különben is fáradt vagyok, mint a kutya. Így felhívtam Manyit és egy lassú 10 kilométerrel enyhítettem a mozgáshiányt. Aztán este irány a munka.

07.18 átmozgató gyors kocogós

Eldobtam a francba a pulzuspántomat, elegem van belőle. Jó érzés :D
Nem bírtam megülni a popómon, kimentem a stadiba egy "gyors" hatosra.Végül lett 6,5 30 perc alatt. Na, ez minden, csak nem gyors... viszont fáradt vagyok, ez tény. Így megbocsátok, még most az egyszer. ;)

07.17 Debreceni Futókarnevál: Terepfuti

Kis aljas, kanyargós, szerentínes futikát fogtunk ki. A pár negyedet, én felet mentem. Élveztük. Második lettem. Lassú, gyenge vagyok, és ezt nem az eredmény, hanem az érzésem, értékeim alapján mondom.És nagyon kiborultam a képeken, tudtam, hogy a szabim alatt híztam pár kilót, de más soksok fényképen látni a tragikusan dagikus comjaimat. :) Viszont a párral a közös csapatépítő hétvége szuperült sikerült, nagyon jól éreztük magunkat.

08.16 Debreceni futókarnevál: Őrült futás

Életem első ilyesfajta versenye volt. És imádtam. Amikor elindult a mezőny, pici sprint után egyből a tóba irányítottak minket. Víz a szemembe, irtó nehéz haladni, befulladtam és szaporán átkoztam azt a barmot, aki ezt kitalálta, ez egyáltalán nem nekem való, jesszusom!!!!

08.15 lassú nyolcas átmelegítős

Versenyhétvége közelgett, már nagyon vártam. Ezért csak lassú és rövid futika jutott. Manyi nélkül mondjuk valószínű beletettem volna pár repülőt. Tudom, morgós, semmisejó vagyok. És kicsit kiábrándult. De picikét kezd elegem lenni...

08.14 esős pihis

Szinte egész nap esett, aminek tök örültem, mert Manyival megbeszéltünk egy futást, de nem volt kedvem, és így volt indokom lemondani.

08.13 csajos rétes

Megbeszéltük az egyik barátnővel, hogy megmutatom neki a rétet, tudjon terepezni hegyek nélkül. Erre megjelent a barátnőjével, amin tök berágtam, mert ha tudtam volna, hogy hoz lassabb futót, akkor én is hívom Manyit, de azt hittem, gyorsabb kör lesz... mindegy, mindegy. Végül lett egy marha lassú tízünk, de örültem, hogy Kinga meg tudta csinálni, büszke voltam rá, meg minden.

08.12 keservek keserve

Elindultunk futni a Petivel, de már induláskor éreztem, hogy nem lesz jó és nyafiztam, hogy nem akarom a hegyet, úgy egyáltalán, de menjünk, ha ő nagyon akarja, de tök rossz ötlet. Végül engedett és a rétre mentünk futni. Azt mondja, még így nem látott kínlódni mióta együtt futunk, majdnem sírtam, hogy én ezt nem akarom, nem bírom, fáj, rossz. Aztán 7-8 körül fellazult a mozgásom, végül már én mondtam, hogy csináljunk még egy rövid kitérő, hogy ne 9 legyen, hanem 10. Aztán ő is hol bírta, hol nem, így végül kihúztuk 12-re. És ez már teljesen rendben volt.

08.11 pihi

Vége a nyaralós szezonnak, beindult a munka, így bevásároltunk a párral, aztán elég is volt mára, már csak feküdni maradt erő... azaz én még este is el-elindultam volna, mert kínzott a lelkiismeret, de Ő nem hagyta. A lusta gaz... :D

08.10 uszika és laza esti etap

Anya hívott, hogy menjek vele az usziba úszni-napozni, aztán én persze annyira úsztam, hogy napozni nem maradt időm. Viszont lett 4 mellúszós kilométerem, nagyon jól esett.

08.09 Bükk Kapu Terepshow

A pálya tök jó, imádom azt a környéket, a versenyt is jól összetették, csak magammal nem voltam megelégedve, ofkorsz. Mostanában a tavasszal összehordott állóképességemből élek.

08.08 verseny előtti átmozgató

Mivel szombaton versenyeztem, így a terv a szokásos, átmozgatós, gyors hat kilométer volt. Aztán "gyors" hat lett belőle... 29 perc alatt. Volt olyan csiga, aminek a porát nyeltem...

08.07 Monoton nyomom

Pár elment fesztivál iránt, én meg nyomtam 10 közepes stadikört. Mostanában annyira komfortzónás lettem, hogy az már siralmas. Keményen lassulok.

08.06 pihizgetős

Nem emlékszem, mit csináltam, de nem futottam. Úgy vélem, ha nem futottam, akkor nemfutottam, azaz pihinap. Mivelhogy nem is rudaztam. :)

08.05 dombozós-gombászós

A pár még mielőtt elment egy metál fesztiválra, szerette volna letudni a kinézett 16-ját. Mentünk a hegyre, letoltuk. Kicsit hűvöset fogtunk ki, a sok eső miatt mindenfelé gombák, tök jó volt! És kicsit idegen területeken is szétnéztünk, hogy ne legyen olyan uncsi...

08.04 hegyen-völgyön

Akart a párom egy hosszabbat, pontosan 16-ot, de nem maradt rá időnk, így hegyen mentünk, réten jöttünk, lett is 12 közepes kilométerünk. Szép volt, élveztem, szerettem, ő meg kicsit lepukkant. :)

08.03 majd elsüllyedtem a sárban...

Hosszú futásra mentem gyászos, ködszivárgós időben. Jól megáztam útközben, patakokon kellett átgázolnom, végül megakasztott egy nagyobbacska patak hosszában az úton. Lett lassú, nyugis 30 kilométerem, amit nagyon nagy részt élveztem.

08.02 stadikörök

Már megint le vagyok maradva majd három héttel, nem lesz ez így jó. Nem is emlékszem erre a napra, de szerintem ez egy szombat volt és 15 kilométer közepest toltam a stadionban, csak hogy legyen már valami a lábamban. Lustika egy hét volt ez, szabin, sokat olvasva. Kellett egy kis felpörgés a végére.

08.01 hősiesen kocogok tovább

...pedig szenvedek. Megint alig vettem rá magam. Aztán kint már jó volt, több is ment volna, mint az a 14, csak kifogyott a terep a talpam alól. De nagyon lassan ment, ilyen lassan tán még sose. És magas pulzuson. Nem szeretem, hogy a testemnek határai vannak és folyton pihenni akar. Unalmas. :D

07.31 Keservesen kocogok

Mostanában kivagyok, mint az állat, azt hiszem, sikeresen szert tettem egy részleges pici izomszakadásra a combomban hátul. A csuklóm megrántottam még hetekkel ezelőtt és nem gyógyul, izomlázam van. Nagyon magas a futós pulzusom. Unom ezt a sok hülyeséget.
Mindenesetre időt akartam magamnak adni egy kis gyógyulásra, de Alexa lerángatott futni. Aztán ők már hazamentek, de addigra pont belejöttem. 11km szép lassan mára.

07.30 csúnyalusta pihenős

Akartam ma menni, de annyit szüttyögtem, hogy nem jutottam sehova azon kívül, hogy futógöncben ülök a monitor előtt és Tomán Edinát bámulom tágra nyílt szemmel és közben Lőrincz Olivéres hangoutsot hallgatok... és nagyon-nagyon izomláááázam van

07.29 örjöngős kedd

Az eső csak esett és esett és nekem már tényleg mozgáshiányom volt. Így konditerembe mentem. Laza átmozgatásra készültem, de beletelt két órába, mire kibotorkáltam valahogy. Hazaértem és indultunk futni Alexával. 6 kilométert mentünk, brutál páratartalomban, vízes volt a hajunk, mire befejeztük. És ekkor kezdődött a polefittnesz. Ami nem ment túlsággal jól, mert már nem bírtam megtartani magam a rúdon :D Meglepő??? :D

07.28 csakkicsit hétfő

Nem voltam hangulatomnál, este jutottam csak ki a stadiba, hol esett, hol maga se tudta, mindenesetre 6,5 kilométert letoltam 32 perc alatt, aztán szevasz!

07.27 lusta vasárnap

Tudom, hogy a heti futim mennyisége messze alulmúlja a kívánatost, viszont szerintem amit összemocorogtunk, az nem piskóta. Így futás ide, vagy oda, jár a pihenő és punktum. És végre beértem magamat blogolásban is. Nah! :D

07.26 kicsit, lassan

Manyival mentünk valami őrületesen lassú 6 kilométert, aztán beadtam a kulcsot. Nyújtottam egy kiadósat és hazamentem.

07.25 ismét sportnap

Mielőtt a pár visszament, még akart egyet terepezni. Aztán kiderült, hogy valami nem oké, haza kellett mennünk, így lett 6 kilométerünk.

07.24 Bükkben biciklizős

A napot a szilvási biciklikölcsönzőben kezdtük. Nehogy túl könnyű legyen, mi egyből hegyi biciklizésre vágytunk, ha lehet erdei ösvényeken.

07.23 terepfutós-városnézős

Mikor reggel láttuk, hogy végre nem esik az eső, azonnal kocsiba pattantunk és megrohamoztuk az Eged-hegyet Egerben.Tök kellemes 11 kilométert toltunk le, nekem maradt némi hiányérzetem utána, de a Petinek bőven elég volt, így ebben maradtunk.

07.22 stadifutós

Nagy terveink voltak, de az eső szétáztatta őket, így otthon kuksolós- ,bevásárlós napot tartottunk. Majd estére a stadiban toltunk egy kellemes 8 kilométert.

07.21 Újabb sportnap

Vakációm első igazi napjára kalandparkozást terveztünk be a párral Szilvásváradon. Nagyon tetszett nekünk, már régóta tervben volt, hogy kipróbáljuk.
Végigtoltunk három drótkötél- és egy csúszdapályát. A feladatok többsége a legcsekélyebb gondot sem okozta nekünk, egyetlen egy akadt, amivel annyira meggyűlt a bajom, hogy ha nincs a karabíneres biztosítás, tutira leestem volna... négyszer-ötször... mert ehhez az egyhez kellett volna izom... :D :D

07.20 Parádfürdő-Kékes OB

Sejtettem én, hogy ezen a versenyen nem fogok remekelni, próbáltam is elmagyarázni, hogy nincs sok értelme: nem az én távom, nem az én terepem, és legfőképpen: nem az én súlycsoportom. De azt mondták nem baj, menjek csak. Hát mentem.

07.19 kis hegyi futi

Pár hazaért, így együtt indultunk neki. Csak 9 kilométert tettünk meg, ő a meleget nem bírta, én meg megint verseny előtt voltam egy nappal, túlzásba nem akartam esni. Egyébként második napja gyanúsan magas a pulzusom, talán a meleget nem bírom.

07.18 próbakör futóka

Igen, ma végre nem kellett dolgoznom, megkezdődött a vakációm és mentem egy próbakört a szépségemmel. Csak 11 kilométer volt, de fantasztikus. Mondták eddig, de nem nagyon hittem, hogy ekkora a különbség. Először is, csodabogaram kényelmes. Puha. Furcsa, puha érzés benne járni is, nagyon jól párnázott. Szeretem a kis zsebet, amiben a gyorsfűző felesleges részeit eltüntethetem. És főleg: szeretem, ahogy felkapaszkodik a dombra (felharapja magát, mint egy rinocérosz, felkapaszkodik, mint egy vadmacska -ezekkel a becézetekkel út közben láttam el) a legkisebb megingás nélkül. Lefelé is igaz ugyanez, ott még meg kell szokni, hogy nem kell belekalkulálni a csúszó göröngyöket, földet. Ahova teszed a lábadat, ott marad. Ez bizony szerelem, kétségtelen...

07.17 AZ a nap!!! + rúdfittnesz

Boldog-boldog, nagyon boldog nap virradt rám. Új szerelem költözött az életembe. Megmutassam szerelmem tárgyát??? Okéé, de közlöm, hogy nem adom, akkor sem, ha bennetek is vad vágyakat gyújtogat... mert Ő egy csoda...

07.16 abszolút pihi

Se futás, se rúd, csak lustaság. Ha jól emlékszem, elaludtam. Megint. De már a vérem adtam a dokiknak, hogy derítsék ki a nagy álomkórságom okát.

07.15 kompenzáló futika

A tegnapi égszakadás után ma 8000 fok fogadott. Azért hősiesen letoltam 9 kilométert. Hőstettem annál is nagyobb értékű, mivel garmin nélkül tettem, azt munkában felejtve. Így még nyoma sem marad...tiszta önszorgalom...ehh :D

07.14 futás az esőben

Választhattam: vagy nincs már időm futni munka előtt, vagy szakadó esőben indulok neki. Mókás, mert végül nagyon élveztem a dolgot. Csak hat kilométer ment le, de még a bugyim is tiszta víz volt. A stadiban a tetők alól meg vidoran röhögtek rajtam a munkások. Na és??? Jó volt. :)

07.13 Rúdfittnesz

Elsőre azt hittem, hogy pihinap, de neeeem, rudaztunk. Ahogy emlékszem, főleg én bontakoztam ki cirka másfél órában, Alexa kicsit pihent, mert hétfőnként neki órája van, arra gyűjtötte az erőt. Azt hiszem, főleg forgásokat gyakoroltunk, egyre könnyebben mászok fel a rúdra...

07.12 lassú tizenkettő

A hatodik éjszakásom napja. Totális bambaság, feledékenység, csoda, hogy még mozgok... 12 kilométer 130 körüli pulzuson a stadiban, csak hogy mozogjon a lábam.

07.11 pihi?

Erről a napról végképp nem tudok nyilatkozni. Szerintem a Peti ment vissza, én meg pihentem. Már a sokadik éjszakásnál jártam, ilyenkor egyébként sem vagyok a topon...

07.10 hegyi fél

Úgy gondoltuk, hogy a pár első hegyi félmaratonján túlesünk valahogy. Én mondjuk eredetileg inkább futókirándulásra gondoltam, de nagyon nekilendült, így az eleje teljesen futás lett, nagyon ügyesen letolta. A vége viszont egy nagy szívás lett számára, olyan 15-16 körül elfogyott az energia és onnantól már inkább csak vonszolta magát. Végül 22,45 kilométer lett oda-visszaúttal, 569 méter szintemelkedéssel, 3 óra alatt. Sajnálom szegényt, nagyon kiborult.

07.09 brutál-sport nap

Reggel melóból kerekítettem a hazautat egy 5,6-os körre. Aztán felkelés után indultunk a párral a hegyre. 12-t toltunk, mert annyi időnk maradt, de csak 180 méter szinttel.

07.08 pihi

Mivel vasárnap is pihentem, már erősen elszégyelltem magam és igyekeztem a következő napon bepótolni az elmulasztott kilométereket.

07.07 Grillezős-trailezős

Ez egy tök jó nap volt! Hoztunk némi forrásvízet, aztán ha már úgyis arra jártunk, mentünk egy kört terepen, aztán grilleztünk, kajáltunk, felfutottunk a grillező feletti dombra edzésként és mentünk haza. Mert mehettem éjszakára dolgozni...fujjj, de utálatos is az! Egyszóval: 10,35km, 347m szint.

07.06 pihenő

no comment. Nem nagyon emlékszem, így jár, aki három hétre visszamenőleg ír blogot. De futni nem futottam. Ja igen, strandoltam. Előjött az izomláz is :)

07.05 Bevezető futóka és az első pole-órám

Este a stadionban találkoztunk Alexával, akivel aztán letoltunk 8,5 kilométert, az utolsó körön lépcsőzve és mentünk hozzá, hogy megismerkedhessek végre a fittnesz-rúddal. És nagyon kemény meló ez, éppen ezért nagyon is imádtam. Rengeteg röhögés, erőlködés fért ebbe az estébe, emlegettük is, hogy mennyivel mókásabban telik így a szombat este, mint bulizós ifjúságunk idején...

07.04 lépten-nyomon futika

Mivel a bicóm még mindigpedál nélkül sínylődik, viszont ez a zsákos futás meg nagyon bejött nekem, így futva mentem dolgozni, boltba is. Végül pedig este Manyival stadionkörök, így lett 11 kilométerem összesen.

07.03 trailzsák-szerelem

Biztos írtam, hogy anyutól is futózsákot kaptam, szóval ma reggel kipróbálást tartottam és azzal kocogtam dolgozni. Aztán kettőkor boltba. Kicsit vérszemet kaptam, mert jóóóó mindenhova kocogni, lusta vagyok sétálgatni.
De aztán rém álmos lettem és úgy volt, hogy ma már nem megyek sehova. És persze nem bírtam ki, este nyolcra leestem a stadiba. Aztán meg jól tettem, voltak ott pletyós kislyányok, négy és fél kilométert pletyóztunk, másfelet megfutottam tempósabban és mentem a Tescoba nápolyiért. Pedig fogynom kéne. :/ Nem azért, mert kövér, vagy duckó lennék, csak a futás miatt jól jönne.

Ma esti impresszionista remekművem. Címe: a fény az éjszakában :P

07.02 trailzsák-tesztelős

Itt volt az ideje a pénteken beszerzett zsákom tesztjének, különös tekintettel az italos részre. Mit mondjak, furcsa. Tíz csigatetű kilit nyomtam Manyival, nagyrészt országúton, közben ismerkedtem az érzéssel. Ha nagyon szükségem lesz rá valamikor, meg fogom tudni szokni, jól kitalált szerkezet ez, de egyenlőre azért úgy érzem, hogy jól megvagyok nélküle is a kisebb utakon.

07.01 óvatos első megmozdulás

Nem bírtam ülni a popómon, szenvedtem a pihenéstől és szenvedtem a fájó tagjaimtól is, de tudtam ám a megoldást: egy jóóóó laza kis átmozgató. Így nyomtam óvatos 10 kilométert 51 perc alatt a stadiban. Fájt, rossz volt, szenvedtem, magas pulzuson, de toltam. Nagyon kellett.

06.30 szééétpihentem magam

Alig bírtam lábra állni reggel, a vízhólyagok egész délelőtt nyomtak, fájtak. És a délelőtt folyamán megjött az izomláz is, minden tagomban. És a térdízületem is bejelzett. Szóval pihi. Punktum. És a párom nélkülem ment terepezni...brühhühüüühüüüüüüü

06.29 Felsőtárkányi Hegyi Maraton

Ezzel a maival megcsináltam. Lefutottam életem első hegyi maratonját. Nem igazán készültem rá mostanában, nem tudtam rá a maxot nyújtani, de ami éppen bennem volt, azt beletettem. És nagyon jó volt. És nagyon rossz volt. És nagyon sokat jelent nekem ez a dolog.

06.28 verseny előtti lötyögés

Sűrű napom volt, a pár nem vállalkozott önként, így egy néptáncos gyerekbemutató és egy ír kocsmazenés koncert közt futottunk 10 tötyögőset Manyival országúton, a zöldben. Kipróbáltam az új rövidnacim, amit azért vettem, mert a régi nem vált be igazán. Jelentem, felcsúszik kb a seggem feléig...folyton húzgálni kell...hát, nagyon király...

06.27 elmegyünk cipőt venni...

...mert szükségem lenne egy betonra való cipőre, mert az előző nem vált be. Meg a terep sem az igazi. Vettünk is sátrat, párnak cipőt, barátnőmnek és nekem is rövidnadrágot, zoknikat és egy short distante trail zsákot :) Cipőt nem, mert már nem fért bele az időnkbe. Nagyon öreg hibának bizonyult. Egyébként pedig kötelező verseny előtti pihenőnap.
Így este csak 850 méter zsákpróbáló hazafutás munkából.

06.26 terepfutottunk a Petivel

Hazajött a pár, mentünk is ki a hegyre. Nyomtunk egy viszonylag kényelmes 12-t. Több volt a tervem, de buktam, mert anyu épp indult Angliába és ki kellett vinni még a buszhoz munka előtt. Így ennyire futotta az időnkből.

06.25 pihenntemm

Mert eldöntöttem, hogy ez a hét arról szól. Mert így is túlzásba vittem. Mert kell.

06.24 akkor is rájövök...

...hogy mi a csudát műveltem a héten. Kicsit ismét lemaradtam a krónikával és nagyon nehezen hozom össze a napokat. Segít egy facebook-fórum és a garminos profilom.

06.23 mééég pihentem

Hát az volt, hogy csak aludtam és aludtam és nem nagyon bírtam magam összekaparni, így adtam magamnak még egy futásmentes pihenős napot. Nehezen álltam meg, de nagyon jól esett. Egy olyan brutál etap után, mint a szombati, jár annyi pihenés, amennyit csak kér a testem... pláne, hogy vasárnap újabb tortúrás esemény vár rám.

06.22 pihentem

Ötvenes menet utáni alvás-evés-ivás

06.21 ÓTT

Csak hogy a cím kellőleg titokzatos legyen. Egyébként Ózdi Teljesítmény Túra.
Az elvileg 52 kilométeres táv nekünk úgy 55-56 lehetett, vagy még több is.
Éjszakásból mentem reggel fél hétre és leginkább futni terveztem a távot. Azt hiszem, kicsit ott rontottam, hogy partnert kerestem hozzá. Vagy nem, csoda tudja.

06.20 laza nyolcaska

A köv napi teljesítménytúra előtt átmozgattam magam lazán a stadiban. Nem gondoltam át, hogy mivel éjszakás vagyok, így alvás nélkül, egyhuzamban van a két nap és így a két edzés is. 8 km nanovánszorgás.

06.19 pihis-evős

Zabálok napok óta, mert közelednek azok a jányos napok... vagy hát nemtom, de szerintem... és mivel a térdem még mindig nem a szabvány méretet preferálja, így ma pihenek. És örülök neki :)

06.18 térdfájós dombfutós

A térd előbb fájt, mint a domb szakadt, vagy mi...
Szóval délután egyszer csak kézen kellett állnom. Az előszobában, fél négyzetméteren. Kicsi lett a lendület, ahogy mentem volna vissza le, beleakadtam a húzódzkodón fityegő fitnesszalagba, ez elakasztott, végül orbitálisan belecsapódtam a padlóba, hangsúlyozottan bal térddel előre. Megremegett az egész ház. Így most fáj.

06.17 hangyafa**nyi futika

Este nem bírtam magammal és lerontottam a stadiba. Lett 5,5 kilim, mielőtt kihajítottak záróra miatt... szerintem igazán lehetne nonstop...

06.16 Szilvási asztapaszta

Reggel Szilvásra indultunk megint könnyű kis hegyi futásra a párral. Eltévedtünk vagy tizenkétszer, véletlen sem a választott úton mentünk, de így is szintes, kemény, élvezhető lett a kaland. 16 km, 642 szinttel...asszem...
Délután meg a csajokkal 5,7kili a stadiban, szó/lépés sebességben mérve.

06.15

Annyira gyenge hetet nyomtam, hogy úgy gondoltam, hogy még egy 16 szükséges, hogy legalább a 70-es hét meglegyen. Így belevágtam egyedül a stadiban. Aztán kiraktak, így a városban nyomtam le a végét. Részben jól esett, de ez most leginkább csak a kötelesség hangja volt a fejemben...

06.14 lelkitámaszozós futika

Megint egy heti adag egyszerre majdnem...
A kedvesem hazajött és futni vágyott. Én nem. Leginkább aludni, meghalni. De nem volt mese, menni kellett. Az eleje egy merő gyötrődésnek indult, aztán Ő kinyilvánította, hogy félmaratoni távot tervez. Szerencsére országúton és nem a stadionban. És lőn. Szenvedett, de letúrta 2:20 alatt, nekem meg végülis nagyon is jól esett a mozgás :)

06.13 gyenge széria folytatódik

Alig bírtam elindulni, tök fáradt vagyok, hasfájós, puffadós, bedurranós. Végül lementem a stadiba, de csak 6,5kilire futotta, mert ekkorra már fel akart robbanni a pocim...nem is csoda, két napja nonstop eszek... ez ilyen csajos dolog lehet.

06.12 mérgemben pihenős

Nagyon akartam futni menni, csak aztán közbeszólt a hasfájás. Először. Aztán felbosszantottak... Az emberekből kezd mostanság nagyon-nagyon elegem lenni...
Egyszer úgyis megtanulok kiállni magamért. A futásom az enyém, az otthonom, a váram, nem hagyom, hogy megutáltassák velem...
Mindenesetre ma mérgemben nem mentem... ezzel szintén magamat büntetve...na fasza...

06.11 újoncavatós-dombozós

Alexa már jó ideje kíváncsiskodott, hogy milyen a terepfutás, így kivittem. Pechjére még induláskor összetalálkoztunk Zsófival, aki a pörgősebb irányzatot képviseli, megadva az alaptempót. Szegény lány nagyon küzdött, végül nagyon szép, rózsás arccal ért célba 9 kilométer után. Kicsit zavaró, hogy retteg póktól-rovartól-kutyától-bocitól-kosztól-erdőtől, viszont mint futó nagyon elszánt és nem adja fel egykönnyen. Én rátoltam még 3 kilométert a búcsúzás után, többet is akartam, de minden bajom lett, a vádlim bedurrant, dagadni kezdtem, egyszóval nem épp kéjmámor ért el... így inkább hazamentem végül.

06.10 futogatok

Manyival mentünk, 6 kilométer a lajhár jegyében, majd miután faképemnél hagyott, 9 tempósabb kilométer. Az annyi, mint 15 stadionkilométer. A mozgás nagyon jól esett. Mindemellett úgy gondolom, hogy a dombok hazaváááárnak :D

06.09 pihengetek...

...mert pihenni jó. Strand, nápolyi, olvasgatás...így telt a szabadnap. Kellett már... de őszintén? halálra untam magam... :P

06.08 kilométert gyűjtök

Maradat még némi rejtett tartalékom, így délben melegszokós futira mentem 12 km erejéig, majd hosszas zabálás után segítettem egy barátnőnek. Azt vette ugyanis a fejébe, hogy lefutja a stadiban a félmaratont. Kicsit nxögvenyelősen, de meg is tette, én meg minden lépését kísértem, sőt tetéztem, így a végére lett még 23 kilométerem. Az 35 km egy napra. Naná, hogy kikészült a lábszáram...

06.07 Bükki Hegyi Félmaraton

Szokás szerint lusta vagyok blogolni, de mivel ez nem állapot, így gyorsan mesélek...
A PÁROM ELSŐ VERSENYE!!!!! tök jól vette az akadályt és szerzett egy emlékérmet. Nagyon büszke vagyok rá! Bulira vette, nem véresen komolyra és ez így van jól. :) Ja, 10 kilométert ment.

06.06 átmozgattunk

Csak egy hatost toltam a lábaimba a stadiban. Mivel kiderült, hogy szombaton a pár is versenyez, így őt is lerángattam magammal. Futás után kiadósat nyújtottam, fotózkodtunk és irány haza.

 

06.05 VÉÉÉÉGRE igazi pihinap

Ma vásároltam, szoliztam, főztem, ettem, dolgoztam, gondoltam élvezkedős napot tartok. Jól esett, hogy mindenre bőven jutott időm, de valahogy mégsem volt az igazi. Nyugtalan vagyok futás nélkül. Holnap már tolok egy hatost a lábakba és helyrebillen a világ...

06.04 Szilvás, cross 15 trail

Petivel, 15 km, 664 méter szintemelkedés. A Bükk, isteni erdők, csodás panoráma, általam imádott, folyamatosan emelkedő terep. Hamarosan pár kép is lesz.

06.03 Damasa-trail

Petivel. Jó szintes terep, de jól bírta. Én is. 11.5 neki, 15 nekem. Csodás hely, egy igazi ékkő isten tenyerén... 390 méter szintemelkedésnyi háborítatlan erdő. Holnap teszek fel képeket mindenről, erről is. Imádom.

06.02 átmozgatós dombozós

A Petivel mentünk ki a dombra kocorászni egy lazásat. Nyomtunk 8 kilométert, 108 méter könnyű szinttel. Egészen jól esett, habár a combom, mint az ólom...

06.01 III. HOKA Eged-hegyi Terepfutás

Megvolt, ezen a napon is túlestem. Valahogy. Ismét megnyertem a női 28 km-es futást, méghozzá 12 percet javítva a saját időmön úgy, hogy a pálya cirka egy-másfél kilométerrel hosszabb lett. Legyőzve egy nagyon kemény, szívós ellenfelet. Furcsa érzés. Csodás emlék. Lenyűgöző táj, jó fej, hasonszőrű emberek. És közben azért már mostanában azt érzem, hogy futni imádok mindhalálig, de a versenyzésből kicsit kezd elegem lenni, túl sokat vesz ki belőlem, elveszi az örömöt. Nem kedvelem a saját teljesítménykényszeremet...fárasztó...

05.31 átmozgatós izomlázas hegyezős

Kárpótlásul az előző napi másik barátnőzős óráért a hegyre mentünk Manyival. Csak 6 kilométert engedélyeztem magamnak, picikét több lett, de rengeteg belesétával, csigatetűzéssel. Részben Manyi miatt, de főrészben a saját hülye fejem miatt...olyan izomlázam lett fenék-combtájékon, hogy minden futólépésnél hangosan jajjgattam... és tudtam, hogy ezzel veszélybe került a másnapi versenyem is, de már nem volt mit tenni...

05.30 pihenős erősítős nap

Úgy volt, hogy totál pihenés lesz, de Alexa kicsábított a stadiba a gyűrűjével szórakozni. Csüngtünk, lógtunk, próbálgattunk, többször fejre estem kézenállási próbálkozások miatt, kicsit ugrálóköteleztünk, sétáló kitöréseztünk (már előző napról is ez okozott izomlázat) és szétröhögtük magunkat. Imádtam, tuti megy az ismétlés belőle.

05.29 sértődős futika

Megint Manyival mentünk stadizni. Nem nagyon volt kedvem, ő is nyűgös volt, így nagyon megörültem, mikor Alexa is csatlakozott hozzánk, így legalább tőlünk zengett minden.  Tök jól elvoltunk, legalábbis azt hittem, míg észre nem vettem, hogy Manyi mellőzve érzi magát, igazából szerintem alaposan besértődött. Felhúztam magam, mert én próbálok a kedvére tenni, lassan futni, türelmesen várni és még ő csinálja ezt... szóval eléggé elfuserálta a kedvem ez a dolog. De 10 kilométert sikerült lefutnunk.

05.28 túl laza futika

Jajj, de nagyon régen nem írtam, megint majd két hetet pótolhatok egyszerre.
Manyival mentünk futni, de nagyon régen nem volt kint, szenvedett a melegtől, amit én (fiatal lévén) alig-alig éreztem meg. Végülis 6 kilométert sikerült összekínlódnom, mert már nagyon ment volna és vele kellett mennem... nem szeretem ezt így...

05.27 tempóstízes

Lusta vagyok és bamba, merthogy éjszakás. Vasárnap versenyzek terepen, a pár sincs itthon, így egyszerűen nem volt kedvem ismét beállni hegyi morcnak. Ma inkább a stadion réme címet pályáztam meg, azaz felhúztam a zöld cipőt és hajrááá!

05.26 Upponyi keresztre feszítős

Megint magasra szerettem volna futni, na meg egyúttal kipróbálni végre azt a kánikulában futást, így délben eredtünk útnak. Mire oda értünk, szemelt az eső...

05.25 Füstbe ment trail

Szilvásra indultunk a párral, hogy lenyomjuk a bükktrail 15 km-es távját, megtudni, bírja-e. Kiderült, hogy gyereknap van. Uppsz, tele minden emberrel.

05.24 gyorsfuti

Eddig van mára öt kilométerem 22 perc alatt. Elkezdtem lazán, 15 körüli táv volt a terv országúton, de már az elején a stadiban "idegállapotba jöttem", így a második kilométernél begyorsítottam és csak fokoztam a tempót, ameddig bírtam. Le akartam hagyni a hangulatomat... részben sikerült, másrészint kicsit erősítettem utána, mert nagyon gyenge vagyok mostanában. Gyors, de gyenge és elpuhult. Aztán nyújtottam is. Nincs otthon a pár, így elfoglalom magam, amíg várom haza. Ma még szeretnék kimenni, de már tényleg egy lazára.

Laza is megvolt, 10 km barátnőzős-lazázós.

05.23 pihenke

Pihenőnapot parancsoltam magamra. Nem esett jól. A tiramisus jégkrém igen.

05.22 Ki a hegyreeee!-futóka

Ma besokalltam, nem bírtam tovább, estére megindultam, neki a hegynek, méghozzá tök egyedül. Szándékosan az emelkedőket kerestem-kutattam, megmásztam mindet, amit csak találtam. Hétvégi házak közt szlalomoztam, csak hogy minél több legyen, csak mert nem volt kedvem a szokásos hegyi pályámhoz, kicsit unom most. Végülis lett 14 km, 350m szintemelkedés, jól éreztem magam, de lehetett volna jobb is. Kicsit fáradt vagyok.

05.21 Párral a hegyre-futi

Szegényem nem futott már vagy két hete, én meg felhúzgáltam a hegyre. Mindenki a melegről beszél napok óta, de én még nem tapasztaltam, így elhittem neki, hogy Ő se fogja. Nem jött be, kilenc kilométert lenyomott 150 szinttel, de nagyon szenvedett, folyton lejtőt kellett Neki keresni. Kicsit zokon esett, hogy a mai futikám is szabotálva lett, de tudom, hogy Ő aztán tényleg nem tehet semmiről, esélye sem volt bírni a tempóm. Jól esett így is. Neki nem.

05.20 tanultam a hibámból - csevegős stadifuti

Ismét Manyival mentem stadizni, de már vittem magammal telefont, zenét, egyszóval készültem. Kihajtottam belőle amit tudtam (6km), majd lenyújtottam. Ekkor láttam meg újabb ismerősöket, velük is mentem kicsit, majd egyedül is kicsit, majd újra lenyújtottam. Közben újabb ismerős érkezett, de vele már nem futottam, csak pletyóztam, mert közben elég lett. 12km pletyó mára :D

05.19 kisfáradt-nyűgös futi

Manyi befűzött, hogy menjek futni vele egy lazát, de ez nem egy laza volt, hanem vánszorgás. Másfél kilométernél vécére kellett vele menni. Három és félnél közölte, hogy ő mára befejezte. Mivel úgy volt, hogy utána még felugrik hozzám mindenféléért és türelmetlenül nézegette az óráját, így ötnél én is befejeztem. Elég ingerülten. Ez nem futás, ezért kár volt felöltözni.

05.18 Ózdi Hegyi Futóverseny

befutottam..

Sok idegeskedés, kalkulálás, készülődés után ez a nap is eljött.

05.17 gyerekfutóverseny és kisfuti

Délelőtt szervezkedtem, fontoskodtam a kicsik viadalán, nagyon élvezem az ilyesmit, sokkal jobb fejek, mint a felnőttek. Mókás volt az egész, ahogyan számítottam rá. Este pedig végre elmentem, hogy elvégezzem a szokásos verseny előtti átmozgató futásomat. Őrülten hiányzott már a mozgás, toltam neki keményen, szenvedtem, de boldognak éreztem magam. Nem olyan nagy eredmény, de kit izgat? 6,5km, 30 perc alatt, utcán, kisebb szintekkel. Boldog vagyok. Végre.

05.16 majdnem

Futni akartam menni minden áron, de nem mentem. Kiálltam az esőre és vártam a Garmin jelét, miközben körülöttem csattogott a mennykő. 10 perc után sem láttam nyomát sem a jelnek, így visszamentem. Szomorú-szomorú. Szégyen...

05.15 Munka, rossz idő

Nem tudom, hogy miért nem mentem futni...mert nem mentem...nem emlékszem, hogy miért. Talán a borzalmas idő... nem tudom, nem tudom... eléggé szét vagyok csúszva még mindig...Peti már visszament, én meg biztos csináltam valamit...

05.14 Szülinap, de nem az igazi

Valahogy teljesen elfelejtettem most a születésnapomat, annyi minden történt. 32 éves lettem, ez tök jó dolog, szeretek három ikszes lenni, felnevelt, megérlelt. Azóta érzem magam igazán azonosnak saját magammal. Az igazi magammal, ha érthető...

05.13 Vissza a hétköznapokba

Azaz egy lusta hét kezdete. Eddig igaz, hogy nem igazán futottam, viszont lejártam a lábam nap, mint nap. Most épeszűen kajálok, viszont nem csinálok mást. Kialudtam magam, felmentem anyuékhoz a degumért és képeket mutogatni és már mehettem is dolgozni.

05.12 Úton hazafelé

Szomorú, szomorú nap volt ez Verácskának. Haza kellett menni a mostanra már hőn imádott Londonomból. Délelőtt összepakoltunk, elbúcsúztunk az öcsitől, aki munkába indult, mi meg kiuszoztunk a Baker Streetre és bejártuk a környéket. Messzebb a pár nem mert menni, nehogy ne találjunk vissza a transzferhez... csuda bánta volna... :P
Aztán repültünk, kocsikáztunk és hajnalra hazaértünk. Hullafáradtan. Az utóbbi időben hihetetlen mennyiségű kaját tömtem magamba, főleg csokit. Így bosszulja meg magát, hogy többnyire egyáltalán nem eszem... jó volt, de elég volt belőle Londonban, mostantól szépen vissza a régi rutinba.

05.11 Harmadik nap

Ez is hosszúra sikeredett, rengeteg mászkálással, metrózással, párom talpának totális lebőrtelenítésével...Greenwich, Tower, Queens Walk, soksoksok szééép dolog :)
Még bírtam volna, mindenre kíváncsi voltam, de a pár már nagyon szétpotyogott szegény, így hagytam magam hazahúzgálni. Előző este a Sohoban is így jártam... szörnyű... :)

05.10 a második nap

Viszonylag korán keltünk és aztán egy az egyben eltököltük a napot. Kimentünk futni egyet a parkba, megnéztük a kinti játszós konditermet, játszottunk is kicsit. Haza, zuhi, indulás, szereztünk némi hideg élelmet, így már fél egykor a buszon is ültünk és hozzá is készültünk a reggelihez...

05.09 Az első londoni nap

Reggel az öcsém munkába indult, mi meg engedélt kaptunk, hogy a környéken kóricáljunk, de csak szigorú vigyázállásban... :D

05.08 Indul az angol kaland!!!! :)

Két-három óra alvás után keltem ismét és készültem lelkesen, merthogy idultunk Angliába nyaralni! Nagy nehezen összekaptam magam, belekötöttem vagy kétszer szegény jámbor páromba, aztán csak elindultunk.

05.07 csak aludni-aludni...

... fenecsudát csak aludni, egy óra után estem be az ágyba, nyolckor már javában kukorékoltam. Nem tudom hogy, de valahogy elment ez a nap is, pihentem, fájlaltam a lábam, majdnem sírtam a fáradtságtól, mindenkivel összevesztem (anyu, pár), majd amikor eljött az ideje, elmentem melóba éjszakára, még mindig fájó, dagadt lábszárakkal.

05.06 városi 24 órás futás

Munkából reggel hatkor hazarohantam, majd a stadionba siettem átvenni a stafétabotot, ugyanis a Sport Napját és a klub 20. születésnapját azzal ünnepeltük, hogy 24 órán át nonstop futott valaki a 630-as körpályán.

05.05 csajos futika

Úúúúú, nagyon régen nem írtam, most pótlok egyszerre két hétnyi blogolást, habár ez csak 33 kilométer futást tartalmaz...történt az ugyanis...

05.04 Szerelmetes hegyem...

...ma is hazavárt. Mariannal bejártuk a félmaratoni pályát, szépen, lassan, adtunk az érzésnek. 2 és fél óránkba tartott a dolog, minden percét imádtam, csodás odakint. És ezzel a 20 és fél kilométerrel végre, életemben először a héten 100kilométer felé kerültem!!! És ebből több, mint 60 terepen és összesen 2046 méter szintet megmásztam. És egyre jobban és jobban szeretek hegyekre felfutni...

05.03 kis hegyi futi

Hegyi félmaratonról volt szó ismét edzésképpen, "szerencsére" Mariannak vacakolt a lába, így rövidebbre vettük. A lábát bántam, de hogy ma kevesebb jutott, azt nem, kicsit tartottam tőle, hogy sok lesz már mostanában. A szokásos pályán mentünk a kettős keresztig, amitől egy kis gyöngyszem lett ez a mai, azok a fényképek, amiket Mariann készített erről a hihetetlenül szép és izgalmas tájról.

05.02 Egy kis sík, egy kis hegy

Megígértem Manyinak, hogy elmegyünk ma futni együtt, de közben megbeszéltem egy másik lánnyal is, hogy elkísérem Bélapátfalvára egy jó kis terepfutásra. Végül Manyival futottunk egy lassú, városi tízet, végigcsacsogtuk az utat, kellemesen bemelegedtem. Aztán jött Mariann és Bélapátra repített, hogy nekivágjunk a domboknak.

05.01 majálisozó hegyimorc

Kuporogtam a kis otthonomban májusnak szépséges első napjűn és egyre morcabban hallgattam a parkból ideszüremlő vurstlihangokat. Anyuékhoz menekültem, besütiztem, mire hazaértem, még mindig ment a dáridó. Erre vettem a futós hacukát és bevetettem magam a természetbe, a zöld dombok hátára, ahol ember nem jár...így idegsokkot kaptam a futótól, motorostól, kvadostól, bicajosoktól, akik mind-mind ott akarták jól érezni magukat, ahol én... aztán szépen kisimultam, lazára vettem a tempót, megbeszéltem magammal, hogy jól esne egy hosszabb táv. Elestem, felkeltem, tovább mentem, végigvettem a hegyi félmaratoni pályát, egy helyen bokáig süllyedtem a homokos sárba, aztán őzikével versenyeztem. A döntetlen kivívása után megállt, figyeltük egymást kicsit, majd továbbállt. Aztán házicicával hoztuk egymásra a frászt a semmi közepén, majd a vaddisznóról kiderült, hogy kisebb szénaboglya, ez megnyugtatott. Nem is volt más hátra, csak még egy elesés és majdnem hazaértem. És jutalomként addigra a majálisozók is hazatértek. 23.2, a garmin szerint 22.5km, 02:20 alatt, tömény örömfutás :P

04.30 Pihi, úgyhogy csak itzipitzi futika :P

Úgy volt, hogy kivagyok, mint a kutya, ma lazán pihengetek meló után, úgyis elég kalandosra tervezem a hétvégét. Aztán csak ültem és ültem otthon, mindenfelé jobbnál jobb programok, én meg még csak nem is futok...fenecsuda...franc...vettem kompressziós zoknit, ki kéne próbálni...na jóóóó... elfutok a szalonnasütő kollégákhoz. És elfutottam, kis kitérővel. 3 kilométer stadiban felpörgetve, másik 3 hegyre felfelé meglehetőst meredeken, nagyszerű szórakozás! :) És végül a jól megérdemelt kisállatsimogató, pálinkázás. És autóval haza. :)

04.29 csacsogós futások

Lementem Manyival futni, hogy majd lassan és milyen jó lesz izomlázra...ahaaa, 4 km-nél feladta a harcot és hazament. Postafordultával jött egy másik ismerős, mentem vele egészen tízig, Akkor úgy gondoltam, hogy elég lesz mára. Csak éppen megláttam két ismerős kamaszlánykát, azt mondták, hogy ők nem tudnak egy kört sem futni, így ebizonyítottam nekik, hogy kettőt is tudnak, csak lassabban... aztán nyújtottam, majdnem spárgáztam, tanúm is van rá és hazamentem :D 11.5km, 01:08, 6-os tempó, csacsogós, élvezkedős futi. Jól esett.

04.28 izomláz elleni simítós futi

A nyavajás bükktrailtől olyan izomlázam lett mára, hogy a fal adja a másikat. Brutális! Így húztam, halasztottam, gondolkodtam, végül arra jutottam, hogy csak kimegyek este egy laza topogósra. Stadifutás lett a dologból, bringás kísérőm is akadt, így trécseltem, kocogtam 7-et, nyújtottam egy jóízűt és hazamentem.

04.27 FARKASVÁGTA!!!!

Valami őrületesen pozitívan maradt meg ez a verseny a fejemben, még így, napokkal később rágodolva is teljesen felderít. Nem is tudom, mi volt benne olyan jó...pedig nem igazán úgy kezdődött...

A cél...és én nem vettem észre, így túlfutottam... :D

04.26 átmozgatós pöttyfuti

Húúúztam és halasztottam, de nem vitt rá végül a lélek, hogy kihagyjam. Pedig az órám is bekaputtolt pont...középtempós 6 kili. Jól esett.

04.25 rápihennnntemm...

...mert azt úgy kell. Jól esett, bár kicsit túlpörögtem.

04.24 Első hegyifuti a párral

Kimentünk a magányos fáig, ami 8.8km, +2km beton oda-vissza. És az odautat majdnem egyhuzamban letolta...teljesen paffon voltam. A visszaúton már voltak kisebb gondok, de nem is csodáltam, nagyon keményen nyomta a fiú. És nagyon akarja.

04.23 kisfuti

Utálom a délutános hetet és az egyedül futást. Pluszban különösen utálom, hogy már teljesen elfelejtettem, hogy mit csináltam aznap, mert megint el vagyok havazva a blogolással...szerencsére a garmin emlékszik...szóval meló előtt nem akaródzott lemenni, a nagynénémnek épp fecsegője volt skypeon, de mire eldöntöttem, hogy mégis megyek, meglógott a degu és őt kellett hajkurászni. Izgalmas vadászat vette kezdetét, amivel olyan későn végeztem, hogy már csak 6 kilométerre telt az időmből... 29:30 alatt. Eléggé ki voltam készülve még mindig, így meg is elégedtem ennyivel.

04.22 a testem már pihenne-futás

Nem hagytam neki, szükségem volt erre a futásra (is). Tudom, hogy kicsit túlzásba viszem és hogy túlhajtom magam, de egyszerűen most ez egy ilyen, kissé megszállott korszakom és nagyon élvezem, csak ilyenkor nem, mikor fáradt és sebes és pihenésre vágyik...mert én nem! kb 8.5 nyugodt, 5:20 körüli kilométer, utolsó kör lépcsőzve. Nyújtás és irány haza, mert délután munka.

04.21 Kétszerfutós húsvét

Reggel ültem és vártam a locsolót. Merthogy egy regisztrált be hozzám, másra nem számítottam. 11 órára szabad voltam, tömérdek szabadidővel, merthogy a pár elment Seholországba, én meg itt maradtam parlagon. Így hát dél után nem sokkal futni indultam.

04.20 Noszvaji Potyogós

Húsvéti, tojáscipelős futáson vettem részt. A világ legszebb táján. 32 helyett 26.5km-en, hogy ez pozitív, vagy negatív, azt fene tudja, mindenki maga döntse el. Tuti bejglit osztottak, jó kis társaság jött össze, egy kedves, (akkor még) ismeretlen úriember út közben megetetett csokival, hogy jobban bírjam a hátralevőt. Akadt negatívum is, de szerintem erre boruljon fátyol, boldog napom volt. Életemben először hegyi versenyen nem álltam meg, vagy sétáltam bele indokolatlanul (csak frissítéskor, etetéskor, eleséskor). Szuperbüszke vagyok magamra. Fáradt. Harmadik lettem. És akkorát estem, hogy ajjajj...

04.19 rövid, de izmos futika

Holnap verseny, így ma csak hat átmozgató kilométert engedélyeztem magamnak. A pihenőnap után egészen jól ment, mikor végre se nem esett, se nem fújt és kijutottam a stadiba. Mostanában nagyon-nagyon sok pénzt költöttem csini sportrucikra (imádom őket), így hangulatjavítóként az új türkiz kapucnisomat vettem a pink edzősfelsőre...és ettől egy szexy, gyors dögnek éreztem magam, így 25:37-et futottam. Fülig ért a szám, mire befejeztem. Már csak aludni kell és menni versenyezni. Rettegtem, hogy húsvétkor itthon kell ülnöm egyedül (a pár dolgozik), vagy ne adj isten, a szüleimnél zabálva (csak a zabálás a problémás a dologban :D ). Jobban szeretek aktívkodni, két nap zabálva punnyadás sok lett volna a jóból. De most boldog vagyok. Így mindenkinek kívánok Nagyon Boldog HÚsvétot! :)

04.18 pihenős nap

Most jöttem rá, hogy irgalmatlan régen nem pihentem, majdnem két hete. És verseny előtt állok, így kivettem egy napot. A héten mondjuk figyeltem a mérsékelt futásra és egyszer sem voltam  hegyen (hiányziiiik), de így is jól esett. Akartam kicsit hasizmozni, de mivel a kisöcsém most jött haza Londonból soksok idő után, így inkább felmentem a szüleimhez, hogy Velük legyek.

04.17 egyedül futok és jóóóó

A pár bizonytalankodott, hogy jöjjön, vagy ne jöjjön, mert fáradt és én akarom-e... én meg gonoszul rávágtam, hogy ne... de nem megbántani akartam ezzel, csak végre egy kicsit tempósabbat futni. Meg gondolkodni, relaxálni. Futottam 10-et 45,5 perc alatt. Az igazság része, hogy kb középen megálltam társalogni legalább tíz percet, mert egy régi kedves ismerőst pillantottam meg, aki a gyerkőceit sétáltatta. Jobban vágytam a társaságára, mint az egyben tízemre, így megálltam. Jó is volt ez így. Még mindig fáradt voltam egyébként, pláne az éjszakás is rátesz, de javulok.

04.16 futás óra nélkül...

...ami ismét a pokol. Kényszeresen szeretem tudni, hogy mit és mennyit és milyen gyorsan... nagyon frusztrál... idén így már van könyveletlen kb 22kilométerem. A stadiba mentem Manyival, közben utánunk jött a pár is nagy lelkesen, így mindenki futott. Az enyém ma 7.5km lett harmatlazában.

04.15 futi a párral

...aki egyre és egyre ügyesebb. 10 kilométert futottunk, 5:30 alatti tempóban. Szenvedett, mert kicsit meghajtottam, de keményen kitartott. Nekem is elég volt ez a tempó, még mindig fáradt voltam.

04.14 laza futika

Na, most jól lemaradtam majd egy héttel a blogírásban, nem szeretem én ezt, megpróbálom szépen pótolni. Hulla fáradtan mentem futikázni. Manyi lemondta valami hülye árubemutató miatt, szerintem rám meg kicsit megharagudott, mert nem voltam hajlandó menni, de egyszerűen gyűlölöm, ha valamit rám akarnak tukmálni, amire szükségem van megveszem, amire nincs, azzal meg hagyjanak békén. Sajnálom, én így működöm.
Lényeg a lényeg, futottam hét nyugis kilométert olyan 5:13-as átlaggal, kényelmesen, pihentetősen. Este meg mentem dolgozni.

04.13 kombinált hosszúfuti

Egyedül indultam ma neki, kombináltam a pályát, a hegyet, a betonos emelkedőt, a hegyet-völgyet (nyammiiii), az országutat és lett is nekem 30 km csudiboldog, de szörnyen fárasztó kis futásom. Kicsit kivagyok, mint a kacsa, van a két kis lábikámban 90 km a héten, szóval gyorsan elszunyok ma...
Tudom, megint ugyanazok a képek, mint a facen, de nem tudok ezzel a problémával mit kezdeni, így is unok megállogatni fotózni... :)

04.12 barátnőzős-hegyes futika

Manyi barátnőm is mindenáron akart jönni hegyre futni, mert nem bír, de szentül elhatározta, hogy ő majd tíz kilométert fut a Bükki Hegyin, ahhoz meg szerinte legalább túrázni kell.

04.11 mentál futika

A pszichém megint baszakodott. Már bocsánat. De tényleg, ez rá a megfelelő kifejezés... szar a kedvem, türelmetlen vagyok és szétcsúsztam... úgyhogy munka után pihenő, majd este fél hét körül nem bírtam tovább magammal és indultam ki futni. Egy szál ujjatlanban. Két kilométerembe került, míg tűrhetőnek éreztem az időjárási anomáliákat. Összesen hét kilométert nyomtam, abban kettő volt 4:10 körüli, néhány lazább, másik néhány pletyózós-lépcsőzős. Összesen 35 perc. És mára ennyi, elég volt. Még mindig rossz a kedvem. És folyton ennék. És unom...

04.10 réten romantikázós-futika

A pár ma készült vissza és búcsúzóul még akart futni egyet, így együtt indultunk útnak. A réten mentünk, úgyis annyira régen nem jártam arra. Elég vacak időt fogtunk ki, hűvöset és szelest. Mindenesetre nem adtuk fel, futottunk egy óra alatt 10 kilométert. Atom büszke vagyok Rá, nagyon durván fejlődik.

04.09 barátnőzős, laza körözős

Pletykálva, panaszkodva, csacsogva róttuk Manyival a köröket a stadiban, egészen 10 kilométerig. A feszültségszintem nő, folyton ennék és mintha kín-csajos napokat is idéznék magamnak...három hete sincs, hogy az egri verseny feletti kínban átestem rajta... ehh...

04.08 Páros futi tavaszban

Meló után a kedvesem autóba pakolt és egy nem túl messzire lévő víztározóhoz szállított. Felkaptuk a nyúlcipőt és uccu!!!

04.07 lassú, nyugis futi

, méghozzá barátnőzős. A stadiban mentünk 7 kilométert Manyival, trécseltünk, nézelődtünk, most ott is őrült szép minden. Utána kiadós nyújtás és haza.

04.06 Ismerjük meg kishazánkat-futi

Lusta vagyok így estére, így csak bemásolom, amit a futicsoportba is írtam. Nem szép, tudom...

04.05 laza bicós

Napi mozgásom 20 kilométer bicajozás lett. Elkísértem a kerékpáros egyesületet szokásos évi, tavaszi túrájukra, mivel azt az egyik nemrégiben elhunyt, közös sporttársunknak ajánlották. Laza tíz oda, szorosabb tíz egyedül vissza, ennyi jutott mára. Nagyon éhes vagyok, ki vagyok kicsit éhezve. Nem állapot, így eszek. :)

04.04 nem az a nap-hegyifutós

Nem is tudom, hogy van, hogy egyik percben még majdhogynem sírva-szepegve kocogsz felfelé a hegynek, a másikban meg már átmosolyogsz a könnyeken.. varázsfuti...
Éreztem én, hogy valami ma nem olyan, már elindulni is olyan nehezen sikerült...csak ahogy láttam, hogy Manóka mit írt, hogy jó volt olvasni, akkor gondoltam arra, hogy hát még átélni... és akkor kattant, hogy ma is jó kell legyen... így összekaptam magam és nagy keservesen útnak eredtem.

04.03 ki a hegyre!!!

Annyira sok hegyi verseny áll előttem és annyira edzetlen vagyok ebből a szempontból, hogy úgy gondoltam, itt az ideje menni a természetbe ki. Indulás előtt vettem észre, hogy a munkahelyi szekrényben maradt az óra...anélkül a futóvera félkarú óriás...negyedember...vagymi. Először arra gondoltam, így nem is megyek. Aztán arra, hogy oké, megyek, de akkor legalább fix helyre, hogy tudjam, hogy mennyi. Ennél maradtam. Még így is idegesített, ugyanakkor felszabadító élmény is volt. Többé nem ismétlem meg. :P

Bár a facen is ez van, de ha csak ez van! Futóvera bevetésen :D

04.02 pihenősre sikerülve

Én ma egyáltalán nem akartam pihenni, voltaképpen futni akartam. Csak aztán fél 11 tájékán beestek a "jányok", megkávéztak nálam és elraboltak boltozni-szolizni, egyszóval csajos napot csaptunk. Nem vagyok egy tipik szolilány, rettegek tőle, de most valahogy rávettem magam, mert kezdtem már viccesen festeni a félig barnult lábszáraimmal (szó szerint. Alsó rész barna, felső fehér...), nyakammal, karommal. Nem bántam meg, néha kell ez a csajos érzés. De a mozgás hiányzott. És már megint a nyakamon pár verseny...hegyen... én meg hegyet már háromszor is láttam az idén...ajjajjj

04.01 Bolondok-napi kocogós

Illően a naphoz, nem bírtam megülni a popómon, stadionfutásra indultam. 10 kilométert nyomtam közepes tempóban. Előbb nem esett túl jól, aztán belelendültem, fékeznem kellett magamat. Végül kiderült, hogy nagyon is szükségem volt rá, testileg-lelkileg.

03.31 kipihenni Rotaryt

Nem edzettem, nem futottam, ízületeket fájlaltam, jajjgattam, valamicskét ettem-ittam, délutánra dolgoztam. Fáradt vagyok, minden fáj. Három magyar őrületes futást vitt végbe az UltraMilano-Sanremo 280 km-es versenyen. Szőnyi Ferenc a második helyezett, Lubics Szilvi az egyetlen női célba érkező és Kulcsár András is parádésan befutott. Már attól pityergek, ha eszembe jutnak. Hihetetlen!!!
És még egy: Papp Krisztina a Félmaratoni Világbajnokságon 11. helyezést ért el, 3. európaiként. Komolyan!!! Ilyenkor hihetetlenül büszke vagyok!!!

03.30 ROTARY MARATON!!!

Mesélnék, de még mindig olyan fucsa és hihetetlen és összefolyós minden körülöttem...
Kétszer is megírtam, töröltem. Egyszer kívülről, elbeszélősen. Egyszer szívből jövően, spirituálisan, pszichohalandzsával.

03.29 dombfutó verseny és átmozgatós futika

A dombfutó versenyre nagy lelkesen, hat óra alvás után vágódtam be. Beálltam segítősnek, eredményeket írogattam, tök jól elment az idő.

a kondinapi részvételekért járó póló logója

03.28 evős-pihenős

Maraton előtti pihenőnap. Teknőcös találka, kifejezetten rossz hangulatban. Fáradt vagyok, nyűgös, bekajáltam, ami a testemnek azt hiszem, hogy jó, de a pszichém kissé nyomott ettől is... a hangulatom elég elvarázsolt... magam sem tudom, hogy vagyok az egésszel, de már nagyon várom a versenyt... Manókám, sokat tűnődtem rajtad, remélem, hogy minden a legjobban sikerül. Kicsit aggódom, bár most mindent eléggé feketén látok, így ez nem biztos, hogy bármit is jelent. Már nagyon elfáradtam az egész éjszakai feszített munkákban.

03.27 futóka

9 km, 42 perc alatt. 5 km kifejezetten gyors, 4:15-4:20-as kilométerekkel, majd a párral pár lassabb, 5:30-40 körül. Piszkosul jól esett. Fáradt és nyűgös vagyok, de a mozgásra vágyom.

03.26 próbálok pihenni...

...de ez éjszakás műszak mellett nem is olyan egyszerű... mindenesetre sportmentes napot tartottam.

03.25 kisfuti

Megkezdődtek a verseny előtti izgalmak, éjszaka munkában már elértem azt az szintet, amikor rágondolok és görcsbe rándul a gyomrom...édes ez, mint a méz, ez már egy más állapot... lehet, hogy buta hasonlat, de pont az az érzés, mint amikor valaki újjal az első randira készülsz. Félek tőle és akarom...
Még nem mocorogtam ma, felkeltem, ettem egy kicsit és ennyi... öttől Manyifutás, de azt hiszem, a héten nem megyek vele többet. Jön haza a pár, talán Vele bevállalok egyet, de azon kívül már csak pár nagyon rövid, gyorsat szeretnék, egyedül... pénteken pihenő, szombaton hat laza és egy 200 méteres dombfutás, csak mert pont akkor lesz és VASÁRNAP!!!

Kocogtunk 7 hiperlazát, egy gyors körrel a végén...az volt a kedvencem :)

03.24 átmozgatós futi

A maraton hete...huhh, kezdek rendesen beszarni... :D
Csak egy harmatlaza nyolcat mentem Manyival, kis lusta voltam, de ez a hét már nem a hajtásról szól... laza átmozgatók, fokozók... javítani már nem nagyon lehet a formán ennyi idő alatt, rontani simán, ha túlhajszolom magam... enni, inni, aludni kell, fejben felkészülni... Ehhez képest a hétvégén 2-3 kiló lement rólam, rossz a gyomrom, botrányosan ki vagyok száradva, Azokat a napjaimat élem, nőtt egy herpesz a számra (két-háromévente fordul elő, mikor az edzésekkel leamortizálom az immunrendszeremet) és éjszakára dolgozom... de úgy érzem, hogy mindezek ellenére fejben nagyon ott vagyok. Biztos vagyok benne, hogy hétvégére mindent helyre teszek, mindent megoldok és gond nélkül menni fog, mert nagyon AKAROM! És szerintem ez az, ami igazán lényeges...

03.23 Egri Hegyi Félelmetes

Ma volt a hegyi versenyem...brutális volt, fárasztó, ijesztő, egyszer befulladtam a nagy emelkedő közepén sétálva, 182-es átlagpulzussal nyomtam végig...ahhoz képest, hogy az idén még csak kétszer láttam hegyet, akkor sem túl közelről, a kis testem félelmetesen jól emlékezett, mit kell csinálni ilyen helyzetben... túléltük...

03.22 verseny előtti átmozgató

Kicsit instabilan éreztem magam a tegnapi parti után, így a futásra csak estére sikerült sort keríteni. A napi ukáz hat, átmozgató jellegű kilométer volt, szolíd tempóban. 6km, 29 perc. Nem tudom, mit fog ez segíteni a holnapi versenyen, de majd összeszorítom a fogam és valahogy csak legyűröm...

03.21 Csavard fel a szőnyeget!

Napi sportprogramként tekekupa díjátadóra mentünk, ettünk-ittunk, utána táncpartival... nem tudom, hogy említettem-e már, de utálom a mulatós zenét... talán csak a diszkózenét jobban... de most feladtam az elveimet és szó nélkül csörögtem... :)

03.20 páros futás

Elhasználtam a maradék hét kilométeremet a párral. Jól elfáradt, esküszöm, pokoli tempóban fejlődik még így is, hogy viszonylag ritkán fut. Olyan büszke vagyok Rá! :)

03.19 rövidke

Volt még 14-em, a felét felhasználtam. Manyival mentünk. Milyen volt? Nem tudom, semmi küli. Lassú...

03.18 nyugis, rövid

Rögtön meló után futás a párral. Csak hat kilométer olyan 5 és felessel, mert a gyomrom bejelzett, de nem gond. Neki nagyon szépen megy, én meg átmozgattam magam. Van már a hétre 16, a tervek szerint a kövi három napra jut 14. Nagyon jönnek Azok a napok, nagyon ennék folyton, utálom-utálom...de még bírok vele :)

Nyugis kicsi zötyögés

Manyival mentünk tízet, mondtuk a magunkét, szidtuk a szelet, dícsértük a napot, szóval semmi küli, de jól esett. Utána nyugis nyújtás és pálya haza. Ééééééés ma megleptem magam valami izgissel...l-karnitint vettem, mert amikor régebben kipróbáltam egy hétig, nagyon-nagyon bejött. Aranyárban van, de elég sokat várok tőle...aztán ha jutok vele valamire, majd leírom, bár általában mindig csalódom az ilyenekben...meglátjuk-meglátjuk... :) :)

03.16 We are f***ing big heroooos!

Úgy futottunk, mint a nyúl a fadöntögetős, rohamokban támadó, gonoszdi szélben. Jött szemből, oldalról, mindenhogyan, csak úgy nagyon ritkán, hogy nekünk segítsen.

03.15 nyafogok, pihenek...

Hát igen. Úgy volt, hogy ma pihenek. Itthon ülök, rosszkedvű, fáradt, depi, nincs kedvem semmihez...egy kis futika feldobna... bár ilyen vacak időben a márciusi ifjak is inkább hazamentek volna szundizni egyet...ráadásul hullafáradt vagyok amúgy mostanság, ma majdnem délben keltem...

03.14 minike résztávokkal

Volt ma már lidl és spar-walking, almacipelés, a további terv még meló előtt 5-6 LAZA kilométer. Annyira remélem, hogy sikerül, mert ma tényleg csak kis fejátszellőztetést szeretnék nyugodtan, lassan, semmi drasztikusat...még elfáradni sincs kedvem... :P Csak aztán mindig úgy járok, hogy mikor már ott vagyok, nyomom, mint süket a csengőt...

03.13 kicsigyors

napsütéses pólóban-capriban gyorsan 8-t futás!  35:06, öröm van, bódoccság! 

03.12 pihengetős?

Itt állok, felöltözve gálába, és töprengek. Már épp eldöntöttem, hogy ma nem megyek, hanem egyszer az életben tisztességgel elkészülök, ebédet csinálok, miegyéb...aztán csak hívogat kifelé a napsugár...nem tudom-nem tudom, mert aztán ülhetek munkában eleget... azt hiszem, kiegyezem 15 perc Péntek Enikővel... talán...vagy pihenek... nem tudom... este visszatérek és elmondom... fáradt vagyok és lusta, szerintem ez egy jel... a pihenésre! :D

03.11 hegyen-völgyben futogatós

Szépek nem vagyunk épp rajta, de legalább jó furcsák :P

Hogy köntörfalazás nélkül gyorsan belecsapjak a lecsóba, ahogy megbeszéltük, reggel tízkor találkoztunk a Vadvirágnál, Edit, Anyu és én.

03.10 testébresztő tízeske

Nem voltam formában, az az elkedvetlenítő hosszú, aztán a pihinap betett, a stadiba érve azt hittem már az első fél kilométeren, hogy hazamegyek...aztán a második után még mindig ezt éreztem, míg a harmadiknál a lábamban kezdett felengedni a görcs, hogy átadja a terepet a gyomorprobiknak. Kitartottam, türelmesen köröztem tovább és meglepődve láttam, hogy a tempó nem is olyan rossz és még javul... végül lett 50:25-ös 10 kilométerem és reményem, hogy holnap már könnyebben veszem majd az egészet...apropó holnap: hegy Edittel és anyuval...mert hősök vagyunk :D

03.09 pihengetek + képekmerrég

Reggel hatkor végeztem munkában - ez valami gyalázat, hogy ilyet várnak emberektől -, hazamentem és ágybaestem azzal a tudattal, hogy holnap megyek délutánra... kelnem kellett volna a túrára kilenc előtt, de nem voltam képes, aludtam egy nagyot, aztán tekemeccsre vittem a párt, szurkolni. Azóta pedig eszek és pihenek...főleg eszek... :/ néha ilyen is kell.

03.08 csődbe ment terv

Olyan dolgot kellett megkísérelnem ma, amit semmiféle testrészem nem kívánt: 5. és 6. éjszakás műszak között, egyedül (mivel a szokásos partner versenyezni ment) futni hosszút. Booáááá...

03.07 páros futás

A párom vadonáns új futócipőit teszteltük. Az eredmény totálisan meglepett: szó nélkül jött velem 8.39-et, méghozzá 48 perc alatt. Gyönyörű!!! Még kiegészítettem 10-re és elég is volt nekem is. Az a helyzet, hogy már többször is megfigyeltem: amikor napi rendszerességgel futok, heti 60-70 kilométereket, akkor elvesztem azt a tempót, amit 30-40-nél még röhögve csinálok. Így sokkal lassabb vagyok, de végeredményben persze gyorsulok, fejlődöm, még ha ilyenkor ez nem is teljesen egyértelmű... így bőven elég volt a 10. A héten pedig már 50.

03.06 just keep going (running)

Egy hónapig nem fogytam semmit kb, aztán két nap alatt két kilót. Így szokott ez lenni, de azért döbbenet! Csak 11 harmatgyenge kilométert nyomtam Manyival, nem akartam túlerőltetni.

03.05 futikázunk-futikázunk

Elindultunk Manyival futni, jelentem, túlenergiából kifolyólag 16 km-t végeztem, az alajén lassú körök vele, miután hazamentek, maradtam még 5 gyorsabb kilométert. Nagyon túl vagyok pörögve, aminek valami köze lehet ahhoz, hogy épp alaposan beindult a diétám... végre fogytam :)

03.04 szééép tavaszi futóóókaaaaa

Nagyon itt a tavasz, érzem minen porcikámban. Keltem ma fél kettőkor, aztán tettem-vettem-bambultam, míg indulni nem kellett. Mentünk Manyival két kilométert, de azt mondta, ő ma nem bírja, kiszáll. Pont jó, hogy a stadiban voltunk, mert épp megláttuk Editet, így váltóban indultunk tovább.

03.03 Tekézz, mint a profik

Yeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeesssss! :D Nem lettünk utolsók a bajnokságon, de nem ááám! Úgy tűnik 12. leszünk a 15-ből. Tegnap 215-t gurítottam, de csak mert addigra elfáradtam a gyakorlásban ;) Nagyot alakítottunk, nagyot győztünk! Öröm van és bódottá! Ezt aztán nem gondoltuk az elején! :D

03.02 Vasárnapi hosszú 3

Jelenleg ezek a hosszúfutások a legfontosabbak a számomra a maratonom szempontjából, így kicsit csalódásképpen ért, hogy a mai nem úgy sikerült, ahogy elterveztem. A kajával totálisan keresztbe tettem saját magamnak.

02.29, öööö, izééé 03.01 Kipróbálom az új szerzeményt

Ma pihenni akartam, aztán már nem is és a lelkiismeretem meg pláne nem hagyott nyugodni, így úgy gondoltam, kipróbálom a nemrég beszerzett, új Péntek Enikő-dvd első tornáját. Mit mondjak, kemény. Tényleg elég brutális. Eközben azt is mondom, hogy nem hajtottam meg eléggé magam, ebből a gyakorlatsorból többet is ki lehetett volna hozni. Felfogom bemelegítésnek, mert ezzel azért valamikor olyan izomlázat is lehet csinálni, hogy napokig alig bírjak járni. Comb-karos 15 percessel kezdtem, bemelegítés-nyújtás, köszönöm szépen, élveztem. Kemény.
Próbáltam ide berakni a trailert, de valami gebasz van a rendszerben, mert szerinte nincs ilyen...na, majd holnap...

02.28 párosfutós-táncolós

Na az úgy volt, hogy aznapra kényszerszabira küldtek minket és pitymallati tíz órakor a becses angyalkám azzal ébresztgetett, hogy menjünk futni. Alig két óra alatt össze is kaptuk magunkat és átballagtunk a stadionba egy laza hetesre. Ő valamivel kevesebbre, de az mindegy is. Ügyes volt. Aztán nyafi estig. És este táncház, ahova ő már nem jött, szerencsére azért akadt partner, a fél ismerősi körömet elrángattam, nagyon megy nekem ez a közösségi szervezkedés mostanában :D , naszóval jó kis táncpartit rittyentettek, megszerettem ezt a néptáncos kavalkádot... aztán még megint söröztünk egyet. Aztán haza. De jóóó volt. Ha lesz kép, majd teszek.

02.27 És még egy közös futi

Nem bírtak a lányok magukkal, így megint futni mentünk. 8,67km ment le, miközben megváltottuk a világot. Ovkorsz...

02.26 lányos-futós újratöltve

Újabb trojka-futás, csacsogós-bölcselkedős. Rövidke 8 kilométer, de kellemesen telt.

02.25 lányos-csacsogós-kocogós

A héten Edit is hozzánk csatlakozott, mert a futóikre délutános volt. Ő túrásnak régi, futónak kezdő, így nem viselte meg a tempónk. 10 laza kilométer, az élet nagy dolgain, legfőképpen a pasikon elmélkedve, csacsogva. Jól eltelt.

02.24 Tekemeccset nyeertüüüünk!!!

Feltörtünk, mint a talajvíz! Én 208-t gurítottam és a csapat többi tagja is fel volt pörögve. Így már a második meccsünket nyerjük (sajnos az előzőnnem tudtam ott lenni), talán nem leszünk utolsók :)
Estére visszamentünk a másik csapatunknak szurkolni és egész jó kis buli kerekedett a dologból, így futásra már nem került sor.

02.23 nagyot kicsitgyorsan ;)

Ma a Robival mentünk hosszút futni.

02.22 Latyakfuti

A telefon nem ébresztett, 8:10-kor keltem, miközben nyolckor indultunk. Szerencsére megvártak, de aligalig sikerült enni-inni verseny előtt. Azért mire odaértünk, már minden jól volt.

02.21 kicsitnagyongyorsan

Újabb hatot nyomtam ma le, már 26 perc alatt (4:21-es átlagtempó, yeeeeeeeees! :D). Persze még mindig lehet, hogy a Garmin csal, de nem túl sokat...rettentően élvezem ezt a tempót, mindig úgy irígykedtem azokra, akik 4 perces kilométerekkel száguldottak. Én még most sem tartok ott, de egyre közelebb vagyok hozzá. Isteni érzés. Tudom, ez a hetem eddig elég foghíjas, de holnap, holnapután nagyobbacska futásokat tervezek. Reggel latyakfutás, szuper bulira számítok. Hacsak el nem számoltam magamat a diétám körül....mert akkor orbitális szívás...sajnos esélyes...

02.20 tovább lustulok

A pár visszament, én kialudtam magam, majd elhatároztam, hogy megszerzem az új PE-dvd-t, és arra edzek egy jót. Nem jött be, nem érkezett meg időben. De az idő úgy elment, hogy indulhattam dolgozni edzés nélkül...

02.19 luuuusta napok

A párommal és az új otthonnal voltam leginkább elfoglalva. Kiélveztem.

02.18 gyorsankicsit

Volt fél órám. 27 perc, 6 kilométer, egy megszakítással, mert az anyám is megjelent, hogy fusson... vagy az új garmin-software dilis, vagy sohasem érzett sebességgel hasítok..nagyon jóóóó :)

02.17 kényszerpihi

A tegnapi program után rám fért, ettől függetlnül körülbelül biztosan futottam volna legalább egy lazát, ha nem üt be a mennykő. A pár szerelt és nem szeret egyedül. Ő szerel, én körülötte kell ugráljak olyankor. Kicsit macerás, de legalább beválik, sokat haladt ma, vannak már karnisaink felszerelve... én meg így nem mozogtam és hiányzott is rendesen...majd holnap. Konditerem-hiányom van...

02.16 fárasztó úszós-futós

Ébredés után hamar indultam kondinapi úszásra a kölcsönkislánnyal. Előbb ő, majd én is leúsztam az elvárt távot, esetemben 1 kilométert. Egész jól esett, gyorsan ment. Haza, pihi, indulás futni. Végre túl a maraton előtti első harmincon. Ez mindig olyan, mint a szüzesség: az elsőn túl a többi már jóóó. Még egy párat le kéne nyomnom belőle. Most: fáradt, álmos, nyűgös. Örül. :)

02.15 futottunk...

...a párral egy lazát a stadionban. Jól esett, könnyedén ment, a végén, már egyedül belecsűrtem egy 4:26-os kilométert is. 8:39km a végeredmény. Yessss! :)

02.14 Nyálnapi pihenő...

...mert megérdemlem. ;)

02.13 kis bicó, kis futi

Munkában utolsó két órában már tűnődtem, hogy el kellene menni bicajozni, de azt hittem, hogy úgysem megyek, mert álmos, lusta vagyok. Aztán reggel hatkor kiszabadultam és indultam kifele a városból. Hétre haza is értem, de lenyomtam 20 kilométert, befájt a combom és nem kellett altatót szednem. Aludtam, felkeltem, vásároltam és mentem futni Manyival. Hét lassú kilométert nyomtunk le, de ennél több jól sem esett volna most, annyi, hogy kicsit belelépcsőzgettem...  Finom volt, de a combjaimnak annyi. A diétát is tartom szépen negyedik napja, ma csaltam egy jó reggelt keksznyit, de csak mert rájöttem, hogy 4-5 órája nem ettem semmit...