A pár ma készült vissza és búcsúzóul még akart futni egyet, így együtt indultunk útnak. A réten mentünk, úgyis annyira régen nem jártam arra. Elég vacak időt fogtunk ki, hűvöset és szelest. Mindenesetre nem adtuk fel, futottunk egy óra alatt 10 kilométert. Atom büszke vagyok Rá, nagyon durván fejlődik.
És én??? Kicsit fáradt, de a lábaim visznek, elég nyűgös, szétesős, zabálós... utálom ezt...nem értem, mért kell. Hetekig minden megy szépen, aztán néha teljesen szétcsúszom...kicsit nehéz így...de a futás egyensúlyban tart, már amennyire... mindegy, hagyom a merengést szebb napokra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése