2014. június 30., hétfő

06.30 szééétpihentem magam

Alig bírtam lábra állni reggel, a vízhólyagok egész délelőtt nyomtak, fájtak. És a délelőtt folyamán megjött az izomláz is, minden tagomban. És a térdízületem is bejelzett. Szóval pihi. Punktum. És a párom nélkülem ment terepezni...brühhühüüühüüüüüüü

2014. június 29., vasárnap

06.29 Felsőtárkányi Hegyi Maraton

Ezzel a maival megcsináltam. Lefutottam életem első hegyi maratonját. Nem igazán készültem rá mostanában, nem tudtam rá a maxot nyújtani, de ami éppen bennem volt, azt beletettem. És nagyon jó volt. És nagyon rossz volt. És nagyon sokat jelent nekem ez a dolog.

2014. június 28., szombat

06.28 verseny előtti lötyögés

Sűrű napom volt, a pár nem vállalkozott önként, így egy néptáncos gyerekbemutató és egy ír kocsmazenés koncert közt futottunk 10 tötyögőset Manyival országúton, a zöldben. Kipróbáltam az új rövidnacim, amit azért vettem, mert a régi nem vált be igazán. Jelentem, felcsúszik kb a seggem feléig...folyton húzgálni kell...hát, nagyon király...

2014. június 27., péntek

06.27 elmegyünk cipőt venni...

...mert szükségem lenne egy betonra való cipőre, mert az előző nem vált be. Meg a terep sem az igazi. Vettünk is sátrat, párnak cipőt, barátnőmnek és nekem is rövidnadrágot, zoknikat és egy short distante trail zsákot :) Cipőt nem, mert már nem fért bele az időnkbe. Nagyon öreg hibának bizonyult. Egyébként pedig kötelező verseny előtti pihenőnap.
Így este csak 850 méter zsákpróbáló hazafutás munkából.

2014. június 26., csütörtök

06.26 terepfutottunk a Petivel

Hazajött a pár, mentünk is ki a hegyre. Nyomtunk egy viszonylag kényelmes 12-t. Több volt a tervem, de buktam, mert anyu épp indult Angliába és ki kellett vinni még a buszhoz munka előtt. Így ennyire futotta az időnkből.

2014. június 25., szerda

06.25 pihenntemm

Mert eldöntöttem, hogy ez a hét arról szól. Mert így is túlzásba vittem. Mert kell.

2014. június 24., kedd

06.24 akkor is rájövök...

...hogy mi a csudát műveltem a héten. Kicsit ismét lemaradtam a krónikával és nagyon nehezen hozom össze a napokat. Segít egy facebook-fórum és a garminos profilom.

2014. június 23., hétfő

06.23 mééég pihentem

Hát az volt, hogy csak aludtam és aludtam és nem nagyon bírtam magam összekaparni, így adtam magamnak még egy futásmentes pihenős napot. Nehezen álltam meg, de nagyon jól esett. Egy olyan brutál etap után, mint a szombati, jár annyi pihenés, amennyit csak kér a testem... pláne, hogy vasárnap újabb tortúrás esemény vár rám.

2014. június 21., szombat

06.21 ÓTT

Csak hogy a cím kellőleg titokzatos legyen. Egyébként Ózdi Teljesítmény Túra.
Az elvileg 52 kilométeres táv nekünk úgy 55-56 lehetett, vagy még több is.
Éjszakásból mentem reggel fél hétre és leginkább futni terveztem a távot. Azt hiszem, kicsit ott rontottam, hogy partnert kerestem hozzá. Vagy nem, csoda tudja.

2014. június 20., péntek

06.20 laza nyolcaska

A köv napi teljesítménytúra előtt átmozgattam magam lazán a stadiban. Nem gondoltam át, hogy mivel éjszakás vagyok, így alvás nélkül, egyhuzamban van a két nap és így a két edzés is. 8 km nanovánszorgás.

2014. június 19., csütörtök

06.19 pihis-evős

Zabálok napok óta, mert közelednek azok a jányos napok... vagy hát nemtom, de szerintem... és mivel a térdem még mindig nem a szabvány méretet preferálja, így ma pihenek. És örülök neki :)

06.18 térdfájós dombfutós

A térd előbb fájt, mint a domb szakadt, vagy mi...
Szóval délután egyszer csak kézen kellett állnom. Az előszobában, fél négyzetméteren. Kicsi lett a lendület, ahogy mentem volna vissza le, beleakadtam a húzódzkodón fityegő fitnesszalagba, ez elakasztott, végül orbitálisan belecsapódtam a padlóba, hangsúlyozottan bal térddel előre. Megremegett az egész ház. Így most fáj.

06.17 hangyafa**nyi futika

Este nem bírtam magammal és lerontottam a stadiba. Lett 5,5 kilim, mielőtt kihajítottak záróra miatt... szerintem igazán lehetne nonstop...

06.16 Szilvási asztapaszta

Reggel Szilvásra indultunk megint könnyű kis hegyi futásra a párral. Eltévedtünk vagy tizenkétszer, véletlen sem a választott úton mentünk, de így is szintes, kemény, élvezhető lett a kaland. 16 km, 642 szinttel...asszem...
Délután meg a csajokkal 5,7kili a stadiban, szó/lépés sebességben mérve.

06.15

Annyira gyenge hetet nyomtam, hogy úgy gondoltam, hogy még egy 16 szükséges, hogy legalább a 70-es hét meglegyen. Így belevágtam egyedül a stadiban. Aztán kiraktak, így a városban nyomtam le a végét. Részben jól esett, de ez most leginkább csak a kötelesség hangja volt a fejemben...

06.14 lelkitámaszozós futika

Megint egy heti adag egyszerre majdnem...
A kedvesem hazajött és futni vágyott. Én nem. Leginkább aludni, meghalni. De nem volt mese, menni kellett. Az eleje egy merő gyötrődésnek indult, aztán Ő kinyilvánította, hogy félmaratoni távot tervez. Szerencsére országúton és nem a stadionban. És lőn. Szenvedett, de letúrta 2:20 alatt, nekem meg végülis nagyon is jól esett a mozgás :)

2014. június 14., szombat

06.13 gyenge széria folytatódik

Alig bírtam elindulni, tök fáradt vagyok, hasfájós, puffadós, bedurranós. Végül lementem a stadiba, de csak 6,5kilire futotta, mert ekkorra már fel akart robbanni a pocim...nem is csoda, két napja nonstop eszek... ez ilyen csajos dolog lehet.

06.12 mérgemben pihenős

Nagyon akartam futni menni, csak aztán közbeszólt a hasfájás. Először. Aztán felbosszantottak... Az emberekből kezd mostanság nagyon-nagyon elegem lenni...
Egyszer úgyis megtanulok kiállni magamért. A futásom az enyém, az otthonom, a váram, nem hagyom, hogy megutáltassák velem...
Mindenesetre ma mérgemben nem mentem... ezzel szintén magamat büntetve...na fasza...

2014. június 13., péntek

06.11 újoncavatós-dombozós

Alexa már jó ideje kíváncsiskodott, hogy milyen a terepfutás, így kivittem. Pechjére még induláskor összetalálkoztunk Zsófival, aki a pörgősebb irányzatot képviseli, megadva az alaptempót. Szegény lány nagyon küzdött, végül nagyon szép, rózsás arccal ért célba 9 kilométer után. Kicsit zavaró, hogy retteg póktól-rovartól-kutyától-bocitól-kosztól-erdőtől, viszont mint futó nagyon elszánt és nem adja fel egykönnyen. Én rátoltam még 3 kilométert a búcsúzás után, többet is akartam, de minden bajom lett, a vádlim bedurrant, dagadni kezdtem, egyszóval nem épp kéjmámor ért el... így inkább hazamentem végül.

2014. június 10., kedd

06.10 futogatok

Manyival mentünk, 6 kilométer a lajhár jegyében, majd miután faképemnél hagyott, 9 tempósabb kilométer. Az annyi, mint 15 stadionkilométer. A mozgás nagyon jól esett. Mindemellett úgy gondolom, hogy a dombok hazaváááárnak :D

06.09 pihengetek...

...mert pihenni jó. Strand, nápolyi, olvasgatás...így telt a szabadnap. Kellett már... de őszintén? halálra untam magam... :P

06.08 kilométert gyűjtök

Maradat még némi rejtett tartalékom, így délben melegszokós futira mentem 12 km erejéig, majd hosszas zabálás után segítettem egy barátnőnek. Azt vette ugyanis a fejébe, hogy lefutja a stadiban a félmaratont. Kicsit nxögvenyelősen, de meg is tette, én meg minden lépését kísértem, sőt tetéztem, így a végére lett még 23 kilométerem. Az 35 km egy napra. Naná, hogy kikészült a lábszáram...

06.07 Bükki Hegyi Félmaraton

Szokás szerint lusta vagyok blogolni, de mivel ez nem állapot, így gyorsan mesélek...
A PÁROM ELSŐ VERSENYE!!!!! tök jól vette az akadályt és szerzett egy emlékérmet. Nagyon büszke vagyok rá! Bulira vette, nem véresen komolyra és ez így van jól. :) Ja, 10 kilométert ment.

2014. június 9., hétfő

06.06 átmozgattunk

Csak egy hatost toltam a lábaimba a stadiban. Mivel kiderült, hogy szombaton a pár is versenyez, így őt is lerángattam magammal. Futás után kiadósat nyújtottam, fotózkodtunk és irány haza.
 

2014. június 6., péntek

06.05 VÉÉÉÉGRE igazi pihinap

Ma vásároltam, szoliztam, főztem, ettem, dolgoztam, gondoltam élvezkedős napot tartok. Jól esett, hogy mindenre bőven jutott időm, de valahogy mégsem volt az igazi. Nyugtalan vagyok futás nélkül. Holnap már tolok egy hatost a lábakba és helyrebillen a világ...

06.04 Szilvás, cross 15 trail

Petivel, 15 km, 664 méter szintemelkedés. A Bükk, isteni erdők, csodás panoráma, általam imádott, folyamatosan emelkedő terep. Hamarosan pár kép is lesz.

06.03 Damasa-trail

Petivel. Jó szintes terep, de jól bírta. Én is. 11.5 neki, 15 nekem. Csodás hely, egy igazi ékkő isten tenyerén... 390 méter szintemelkedésnyi háborítatlan erdő. Holnap teszek fel képeket mindenről, erről is. Imádom.

06.02 átmozgatós dombozós

A Petivel mentünk ki a dombra kocorászni egy lazásat. Nyomtunk 8 kilométert, 108 méter könnyű szinttel. Egészen jól esett, habár a combom, mint az ólom...

06.01 III. HOKA Eged-hegyi Terepfutás

Megvolt, ezen a napon is túlestem. Valahogy. Ismét megnyertem a női 28 km-es futást, méghozzá 12 percet javítva a saját időmön úgy, hogy a pálya cirka egy-másfél kilométerrel hosszabb lett. Legyőzve egy nagyon kemény, szívós ellenfelet. Furcsa érzés. Csodás emlék. Lenyűgöző táj, jó fej, hasonszőrű emberek. És közben azért már mostanában azt érzem, hogy futni imádok mindhalálig, de a versenyzésből kicsit kezd elegem lenni, túl sokat vesz ki belőlem, elveszi az örömöt. Nem kedvelem a saját teljesítménykényszeremet...fárasztó...