2015. január 31., szombat

01.31 Téli Mátra XL

Teljesítménytúrára indultunk a párral. Igen hamar kiderült, hogy túlbecsülte magát, nem kicsit, így a tervezett futás helyett túráztunk. Az viszont feledhetetlen élmény a patakon átkeléssel, térdig sárban dagonyával, a csodálatos, havas Kékestetővel, Galyatetővel. Nagy élmény volt végre térdig hóban gázolni. És habár néha nyűgös voltam a tempó miatt, mert igencsak futottam volna, de azért rövid szökések után mindig bevártam. És megtettük a 40 kilométerünket 8:40 alatt, együtt. Ő hős, mert megtette a távot, én hős, mert végül képes voltam megvárni. ;)

01.30 Díjat kaptam

Nem mondom, hogy teljes megdöbbenésemre, hiszen már számítottam rá a meghívásból az eseményre, de díjat kaptam. Egyike lettem Ózd város legjobb sportolóinak 2014-ben. Úgyhogy akkor most öröm van és boldogság.

2015. január 11., vasárnap

01.11 lassú edzős félmaraton

Futni mentünk a párral "vidékre", de nem jól bírta. Azért lassan-lassan, de haladtunk. Aztán a végén bekanyarodtunk a stadionba, ő már kész volt, mint  a mateklecke, így 17-től egyedül róttam a köröket a szuper, majdnem tavaszi időben. Lett is 02:06-os 21.5-öm. Már nagyon kívánta a kis szervezetem :)

2015. január 10., szombat

01.10 átaludtam...

...az egész napot. Kettőkor végeztem munkában, négyig még bírtam magammal, aztán ágynak estem. És másnap reggel ébredtem. Nem terveztem, de így alakult.

2015. január 9., péntek

01.09 Esti szenvedős

A párom addig húzta-halasztotta a napi futást, hogy majdnem ki is maradt. Tette ezt abban a reményben, hogy nem megyünk, lusta volt ugyanis a drága. De én nem, így estére lementem még és nyomtam egy 11 kilométert. Az elején nagyon fájt az izomlázam, a tyúkszemem (nő egy, hála istennek, mért ne még ez is? :D ), lassan vánszorogtam, aztán a végére meggyőztem magam, hogy tudom én ezt másképpen is, így megtoltam kicsit. És azon filóztam közben, hogy a hőst a szuiszájd idiótától épp csak egy paraszthajszál választja el...

2015. január 8., csütörtök

01.08 lustinap

Vártam haza a párt. Plusz úgy gondoltam, hogy fusson ilyen őrületes izomlázzal, akinek két anyja van. Végülis. Hiszen járás közben is folyton berogyott a térdem...a tekétől. Beszarás!!! :D

2015. január 7., szerda

01.07 teke

Halálbrutálmetál izomlázam van a tegnapitól. Fúúú, nagyon! Erre kitaláltak, hogy minden áron gurítanom kell a meccsen, pedig járni is alig bírtam. Szerencsére csak egy felet, azaz 30-at gurítottam és jól is ment, 108-at szereztem. De most még jobban fáj...

2015. január 6., kedd

01.06 intenzív nap

5 kilométer közepes futás után be kellett rohanni gyakorolni a tekébe. Ahogy végeztem, a lelkifurdalásom visszavitt a futópályára, még hat kilométerrel vígasztalkodtam.

2015. január 5., hétfő

01.05 tekebámulós pihenős

Tekemeccsre mentünk, de csak szurkolni kellett. Nem is bántam, koccintottunk, aztán nyájasan csacsogtam órákon át. Lelkifurdaltam a futás miatt, de azért jól éreztem magam. Aztán elbúcsúztam a kisöcsémtől, aki indult kövi nap vissza Londonba. És ennyi volt a nap. Na és persze délelőtt dolgoztam is.

2015. január 4., vasárnap

01.04 mozgós vasárnap

A délután Alexa elrabolt és csak késő este értem haza.
Először a stadionban róttuk a köröket, hol együtt, hol nem, mindenesetre lett 7 kilométerem, aztán sajnos menni kellett, mert a lányok már nagyon fáztak. Deeeeeee rudazni mentünk, így egészen jól fel tudtam dolgozni a dolgot lelkiekben... Három óra kemény rúdon fetrengés után mentem haza.

2015. január 3., szombat

01.03 Gyors tízes

Vittem a párt és letoltunk egy tízest a hidegben. No comment, nem esett túl jól, de ki lehetett bírni.

2015. január 2., péntek

01.02 közösségi futós, hidegben hosszan sétálós

Évköszöntő futóbulit szerveztünk, nem lettünk ezren, csak tizennégyen, de jól éreztük magunkat. 9km a hegyen, mindenkit bevárva, gyors pezsgőzés, majd futás Egerbe moziba a kedvessel. Mikor az utcára léptünk onnan, tükörjég fogadott, egyszerűen nem tudtunk hazaindulni.Végül éjjel egyig sétáltunk, akkor mertünk csak eindulni. Fél négykor estünk ágyba itthon.

2015. január 1., csütörtök

01.01 Újévi kocogós

Most őszintén? Hát valami eszement vacakul voltam, a durvábbnál is durvábba sikerült a buli. Éppen ezért este hat után nem bírtam tovább, fogtam a kedvesem és útnak indultunk, lenyomtunk 11km-t a környéken. Amíg futottam, még rosszul lenni is elfelejtettem...hát, ilyen ez :)