2012. szeptember 29., szombat

09.29 pihis szépreevős-nap

Reggel, mikor melóban végeztem döbbentem rá, hogy piacnap van és nemsokára lejár a szőlőszezon, így szereznem kell még minden áron. Alvás helyett a piacra indultam.
 Hazajöttem, aludtam és azóta  nonstop eszek:



2012. szeptember 28., péntek

09.28 kisfuti is futi

Tudtam ám, hogy menni kell, de marhára nem akaródzott. Fáj mindenem és lusta vagyok és álmos (már a negyedik éjszakásomon is túl), nem fűlt a fogam a futáshoz. Na de: The hardest step for a runner... Fene érti, de ez az egy mantra nálam valamiért tényleg működik. Így mentem. Csak nyolc gyorsat kocogtam a stadionban, már amennyire gyorsat. Nem esett jól, közben tartottam egy vízivós-orrfújós szünetet, de megcsináltam és ez a lényeg. Aztán mentem is anyuhoz lakomázni.

2012. szeptember 27., csütörtök

09.27 Futottam, bibibiiii

Úgy éreztem, hogy ma már nincs apelláta, futni kell és kész, ez nem kívánságműsor. Hosszan húztam az időt, egészen addig, amíg megint csak teljesen kiszaladtam belőle, így dillemázhattam, hogy mégis merre fussak pitymallati délután fél ötkor.

2012. szeptember 26., szerda

09.26 futás helyett karedzés

Futni készülök, ma már tényleg muszáj. De csak egy kicsit. Csak nem akaródzik ft-sal összefutni... most gyorsan túlteszem magamat a reggelim második felvonásán és előszedem a kedvenc idézetemet: "The hardest step for a runner...". Tegnap nem bírtam tovább magammal és csak rúddal lenyomtam 60(70?) guggolást feszültséglevezetőként és igazi, szívbeli kívánságomra. Őszintén? Most nagyon fáj a combom, nem gondoltam, hogy ennyire hamar ki lehet lendülni a kondiból. Viszont mióta nem lábazok, csak futok, a lábaim gyönyörűen átalakultam, izmosak, de sokkal látványosabbak, karcsúbbak. Nem tudom, mi lesz velük, ha egyszer túlestem ezen...imádok lábazni, de túl masszív lábakat csinál nekem. Lehet, hogy a nagysúlyos edzésekről le fogok mondani és inkább soksok kissúlyossal acélozom az izmaimat.

Nem jutottam le futni, megint. Nem tragédia, de nagyon bosszant. Karoztam a teremben, bicepsz, tricepsz kiikszelve, innentől fogva a maraton utánig tényleg nincs több edzés, mindent letudtam. Futás van és pihenés. Holnapra találok módot arra, hogy kimehessek valamikor. Maximum 1 órát futhatok most már naponta, de az elég is lenne. Csak csinálnám.

2012. szeptember 25., kedd

09.25 hátedzés

Elég nagy bajban vagyok. A futótársamtól nagyrészt kénytelen vagyok megválni, a másikkal nehezen tudok időt egyeztetni és nem bírom magamat rávenni, hogy egyedül kimenjek, hihetetlenül elegem van. Szerencsére a füzetkém szerint az utolsó három hétben már nem lehet alulteljesíteni, nagyrészt pihenni kell.

2012. szeptember 24., hétfő

09.24 edzőtermi mulatságok

Mostanság valahogy nem akaródzik futni, marhára elegem van. Már alig várom, hogy a végére érjek ennek a két hétnek és minden visszatérjen a rendes kerékvágásba. Éppen ezért ma terembe mentem és egy jóízűt mell-vállaztam. Gyorsan, egyszerűen, lényegretörően. Jó volt, tényleg. Holnap viszont már minimum 10 km futás következik.

09.23 pihike

Terveztem mozgást mára, talán egy utolsó hosszú futást a lazítás előtt és még egy mell-válledzés is lett volna, de őszintén megvallva olyan családi történésről kaptam hírt, hogy jobban esett semmit sem csinálni egész nap. Néha egy ilyen is jár, majd bepótlom.

2012. szeptember 22., szombat

09.22 Nagy futás, nagy csalódás - TISZAKESZI MARATON

A mai napon futóversenyre mentünk. Elég jól kezdődött a dolog és jól is folytatódott, mert 1:39:10-et futottam, ami új személyes rekordom és egyúttal női pályacsúcs, plusz elég lett volna a női első helyre is.
Csakhogy.

09.21 verseny előtti átmozgatós futás

Lsd mint fent. Nem vittem túlzásba a mozgolódást, összesen kb. hat kilométert tettem meg, de elég is volt, sőt, sok. Még mindig nagyon érzi a szervezetem azt a 42 kilométert a hétvégéről, szerintem talán több időt kellett volna hagynom a regenerációra, dehát most nincs. Itt-ott fájnak az ízületeim a lábamban, pillanatok alatt izomlázat kapok egy mélyebb lélegzettől is és nem igazán esik jól a futás. Úgy készülök a mai versenyre (félmaraton), hogy 1:50 már boldoggá tenne és ha esetleg még rosszabb lesz az eredményem, az se tesz tönkre, ez egy edzőverseny. Arra próbálok nagyon vigyázni, hogy le ne sérüljek, az most a legfontosabb. Két hét a maratonig. Félek.

2012. szeptember 20., csütörtök

09.20 végre futok

Kicsi több, mint 10 kili nyugis tempóban, 3-400m brutál sprint. Frusztráció kieresztve. Ismerősökkel is taliztunk, fecserésztünk kicsit, jó volt. Kellett már. Izomlázam van a háziedzéstől elég rendesen.

2012. szeptember 19., szerda

09.19 jóféle háziedzés

Még mindig nem teljesen tértem magamhoz, munka után nagyon ügyesen elhúztam az időt, gondolván, hogy majd estefelé futok, bár nem éreztem rá túl nagy késztetést. Ám amikor dörögni, vilámlani és esni kezdett, mégsem voltam maradéktalanul boldog, két napot én ki nem hagyok egymás után sport nélkül. Így hát karedzésbe kezdtem itthon. Kis bemelegítés után 4*15-15 koncentrált bicepsz pihenő nélkül, majd 4*8-8 fekvő tricepsznyújtás, majd befordított tenyerű szűk húzódzkodás 4*8 kis lábtámasszal, 4*8 börtöntricepsz 12 kg-s homokzsákkal az ölben, közben már itt-ott szuper- és triszetteztem. 4*25 hasprés térdemeléssel, 4*25 lábemelés, 4*8-8 álló tricepsznyújtás, 4*15-15 egylábas vádli, végezetül pedig 100 guggolás gyorsban és 25 mélyhátizom a szőnyegen, csak hogy majdnem teljes testes legyen a végeredmény. Kb. 1 óráig tartott és nem sokat pihentem közben, jól elfáradtam, egyszóval érdemes volt. Azért a termezést jobban élvezem.

2012. szeptember 18., kedd

09.18 pihinap

Na az úgy volt, hogy megbeszéltem magammal munka és kaja után, hogy már mindjárt indulok edzőterembe, tényleg mindjárt, mert öttől meg futni kell menni. Annyira készültem, hogy csak egy fél pillanatra behunytam a szemem és arra nyitottam ki, hogy este hat van.

2012. szeptember 17., hétfő

09.17 csudavigyepihihelyetthátnapkarnélkül

Az úgy van, hogy 4:40-kor keltem és mentem hatra dolgozni, kettőkor végeztem és indultam gyalog a város másik végén levő kórházba, majd onnan hazafelé, cirka 3-3 kilit, felét gyorsan, felét lassan nőrokonnal. Közben boltba beugrottam és most értem haza, már vagy fél órája is megvan.

2012. szeptember 16., vasárnap

09.16 bazinagy-futinap

Előmaratont tartottunk. Legyőztük a kb. 42 kilométernyi távolságot, bár persze csak szép lassan, ivásszünetekkel, leállásokkal, lábhasogatás-szünetekkel, de a lényeg, hogy megvan, nem a versenyen kell először halálra sokkolnom a szervezetemet ezzel az iszonyatos távval.

2012. szeptember 15., szombat

06.15 edzőtermes futipihi-nap

Szabadnapom lévén hosszan tűnődtem, hogy mely mozgásformáknak áldozzak és milyen sorrendben. Végülis arra jutottam, hogy a mell-válledzésem még hátra van a héten és ezt teljesen nem szeretném kihagyni, így lementem a terembe és túlestem rajta. Kicsit lusta voltam, főleg mivel végigettem a napot. Megint.

2012. szeptember 14., péntek

09.14 Kezdődik az iskola! - pihinap

Mivel a mai napon túlestem az őszi félév első előadásán, így nem igazán jutott időm a sportra. Igazából ha nagyon megerőltettem volna magamat, akkor délelőtt, még indulás előtt, vagy este nyolc után mozgolódhattam volna valamicskét, de egészen egyszerűen jól esett a pihenés. Még így is elfáradtam az utazgatásban, 7 km erőltetett sétával a hátam mögött pedig még lelkifurdalásom sincsen. A lábszáramnak most nagyon szüksége volt némi regenerációra, az edzőtermi ténykedést pedig holnapra tervezem, hogy pótlom. Holnap egyébként nagyon kell szorítani szeretem...csinálomnak a versenyéhez. Hajrá Ági!!!

2012. szeptember 13., csütörtök

09.13 hajnali kisfutás + terepfutó képek

Ismét pitymallati hat órakor keltem és 3/4 7-re már vidáman róttuk a köröket a stadionban. Mivel ma pihenőnapom lett volna és mivel kicsit érzem magamon a fáradtság jeleit, így nem erőltettem agyon a dolgot, 7 km laza futás a napi egyenleg. Az viszont jól esett és a tudat is, hogy túl vagyok rajta, pedig még csak fél 8 és előttem az egész délelőtt. Ja, képek megint, ezúttal az augusztus végi terepfutó-versenyről a hivatalos fotók, habár most a legkevésbé sem filmsztárosak, inkább az erőlködéstől vörös fejűek:
 

2012. szeptember 12., szerda

09.12 hajnali futás

Mivel a héten a futótárssal keresztben dolgozunk, így hajnali futásra hívott, én pedig rövid húzódozás után bevállaltam. Igazából annyira nem is lett hajnali, fél hétkor találkoztunk a stadionban. Futótárs hamarosan faképemnél hagyott, mert nyolcra ment dolgozni, én viszont folytattam rendületlenül a napi betevőt, így lett végül 10km futás, benne négy 100-150 méteres repülővel, majd hosszú, kellemes nyújtás következett, végül 10 környi lépcsőzés a következőképpen: fel3, le. fel5, le, fel8, le, fel10, le, fel13, le, fel10, le,8,5,3 és ugyanez még tízszer, lefelé lazábban, felfelé megnyomva. Aztán hazakocogtam, így lett kb. 11km futás a napi adag. Furcsa, de nagyon jól esett, felfrissített és felkészített az előttem álló napra.

2012. szeptember 11., kedd

09.11 futós

Kb 1 óra futás, kb. 12 km meg-megszakítva vízivás, nyújtás, beszélgetés céljával. Mostanra már a város széli rét közepén is ismerősökbe botlok. Persze futós ismerősbe. Ez valahol nagyon jó érzés. És az edzés is az volt, azazhogy az, hogy megtettem. És most megyek dolgozni. Köszönöm a Nikeos gratulációt mindenkinek, nagyon aranyosak vagytok!!! :)

09.10 majdnem pihenős hát-tricepsz-bicepsz

Elhatároztam, hogy ezen a napon pihenek. Vagy nem pihenek, hanem futok. Vagy nem futok, mert néha pihenni is kell. Vagy edzek. Vagy nem, hanem pihenek. Vagy... Aztán majdnem az utolsó utáni pillanatban edzeni indultam, gyorsan dolgoztam hátra, tricepszre. Nem mondom, hogy nem volt még alaposabb edzésem, de legalább megtörtént, mostanában nagyon elblicceltem a termet.

2012. szeptember 10., hétfő

09.09 NIKE FÉLMARATON

Nagyszerű nap volt, csodásan érzem magam és így, egy nap távlatzából még jobban. Korán és kevés alvás után ébredtem, puffadtan, nyűgösen, de versenyre készen. Kilenckor rajtolt a mezőny, én a csapatunk két férfi tagja mellé szegődtem, gondoltam, majd szépen lemaradok a lufisokhoz.

2012. szeptember 8., szombat

09.08 átmozgató + izgalom a tetőfokon

A címmel nagyjából mindent leírtam. Kislányok, köszönöm az előző napi szavakat, bíztatást, ha a holnapi napon túlestem, aktívan válaszolgatok is, jó? Most viszont már minden figyelmem a Nike-é. Kb. 5-6 kilit mozogtunk a réten át átmozgatásképpen, kicsit nyújtottunk és kész is. Túl sokat ettem, reggel már figyelni kell erre is. Jövő héttől meg fokozottan.

2012. szeptember 7., péntek

09.07 Kényszerpihi + képek vasárnapról

A mai napra totális pihenő van előírva. Holnapután Nike, ezért ma van a rápihenés napja. Ehhez képest erővel veszem rá magamat, hogy megüljek a fenekemen, annyira mennék termezni. Viszont úgy sejtem, hogy most az sem tenne egyáltalán jót.

2012. szeptember 6., csütörtök

09.06 terep-, de nem hegyifutás

Hatkor találkozunk futótárssal, egy laza tízes a terv terepen, de kikötöttem, hogy hegyre már ilyen röviddel a Nike előtt nem megyek. Viszont a stadion unalmas, így majdcsak találunk valami érdekesebbet. Nagyon várom már ezt a versenyt is, hát még a másikat! De az még egy hónap.

2012. szeptember 5., szerda

09.05 futószünet. Meg mindenféle szünet. Helyett válledzés.

A mai napon nincsen futás, ezt már jó előre megbeszéltem magammal. Jó lenne ezt a hetet soksok pihenéssel tölteni a vasárnapi verseny előtt, mert aggasztanak a túledzés jelei: nem megy a futás, nincs igazán étvágyam, mindeközben zabálom a szemetet és nem hízok, brutális vádligörcsök. Ezek a görcsök nem olyanok, mint a régebbiek, ezek tényleg nagyon durvák. Egyszóval tényleg jó lenne pihenni megint egy teljes napot, de kicsit piszkál a lelkiismeret, így most itt, anyunál is nálam van az edzőcuccom, hogy ha sikerülne rávenni magamat az edzésre, még haza se kelljen ugranom érte, rögtön nyitva legyen az alkalom. Nem tudom, nem tudom, szerintem ezen a héten meg kellene ülnöm a popómon.

És meg is ülök, eldöntöttem. Holnap futok, ma pihi. Elég tragikus az éjszakás hét anélkül is, hogy még feleslegesen kínoznám magamat.

Ahogy ezt eldöntöttem, már indultam is a boltba. Az első kanyarig tartottam az irányt, azaz 3 m hosszan, aztán gyors kitérő jobbra és irány a terem. Nem tartott sokáig, csak pár alapvető váll-gyakorlatot és egy kevés bicepszet végeztem, de máris sokkal jobban éreztem magamat.

09.04 stadifutás futótárssal

Újra megpróbálkoztam a futással, úgy osztottam be a hetet, hogy két 10 km körüli futás legyen kedden és csütörtökön, szerda-péntek szünet, szombaton egy rövid átmozgató. A futótárssal a stadionban találkoztunk. Nem ment ma sem igazán jól, de lényegesen jobban, mint az előző napon. 14 km-t futottunk, közben pár rövid vízszünettel, egész jó tempóban. Jól átrágtuk a vasárnapi versenyt is, így teljesen hasznosan telt az edzés.

09.03 Nagynak indult kicsifuti

Úgy terveztem, hogy pótlom a vasárnapi kimaradt hosszúfutást, de nem voltam rá képes. Valószínűleg kicsit túledzett vagyok mostanság, vagy egyszerűen csak túl sok volt a két napi futás-pihenő, mindenesetre csak 12 km-t voltam képes futni, azt is kínkeservvel, soksok belesétával. Nagyon bántott ez a dolog, de ha erőltettem volna, valószínűleg rosszabbul járok, így hagytam.

2012. szeptember 3., hétfő

09.02 totális pihenő...

Nem mozogtam semmit, nagyon kellett már egy pihenőnap és a párommal is sikerült végre egy kis időt nyugodtan eltölteni. Az előző napi kirándulás kinyírta annyira a lábaimat, hogy utána való nap nem vitt rá a lélek a hosszúfutásra. Hétfőn tervezem bepótolni, úgyis könnyű hét következik, a végén a Nike félmaratonnal. Már várom, nagyon kíváncsi leszek az eredményre.
 Jól tudom, hogy mostanában jóval többet pihenek, mint eddig, de jóval keményebben edzek is, egyszerűen szükségét érzem a regenerációnak, különben ez a sok edzésmunka kárba vész. Úgy döntöttem, hogy mostantól az edzőterem nem kötelező a maratonig, mert már tényleg nem bírom másképp. Heti egy-kettő súlyzós edzés, ahogy jól esik, ez a terv. Viszont nincs több futás-csúsztatás, mert az dühít.

2012. szeptember 2., vasárnap

09.01 edzőtermi mell-tricepsz & barangolás a Bükkben

Délelőtt edzőteremmel kezdtem, mert jól lemaradtam a heti kötelezővel, gyengültem is mostanság. Azért erőltettem a dolgot és nem is esett rosszul végül. Délutánra a párom túrát tervezett. Az elején szenvedtem, mint a kutya, aztán egy emelkedő kellős közepén élvezni kezdtem a helyet, a tájat, az atmoszférát. Felkerestünk egy újabb várromot, amiből szinte semmi nem maradt, csak a csodás kilátás, majd egy újabb szinte ismeretlen barlangot, amit már készültünk egy ideje megnézni, végül kerülő úton vissza a kiindulási pontra. Sokat mentünk, jól elfáradtunk és nagyon jól éreztük magunkat. Rengeteg szépséges képet készítettünk, csak mivel otthon behalt a net, így anyutól vagyok most kénytelen írni. Ha lesz net, teszek fel képeket is. Holnapra hosszúfutás a terv, de lehet becserélem hétfőre, mert elég furán alakulnak a dolgok így, net nélkül.