2012. szeptember 28., péntek
09.28 kisfuti is futi
Tudtam ám, hogy menni kell, de marhára nem akaródzott. Fáj mindenem és lusta vagyok és álmos (már a negyedik éjszakásomon is túl), nem fűlt a fogam a futáshoz. Na de: The hardest step for a runner... Fene érti, de ez az egy mantra nálam valamiért tényleg működik. Így mentem. Csak nyolc gyorsat kocogtam a stadionban, már amennyire gyorsat. Nem esett jól, közben tartottam egy vízivós-orrfújós szünetet, de megcsináltam és ez a lényeg. Aztán mentem is anyuhoz lakomázni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése