2014. március 29., szombat

03.29 dombfutó verseny és átmozgatós futika

A dombfutó versenyre nagy lelkesen, hat óra alvás után vágódtam be. Beálltam segítősnek, eredményeket írogattam, tök jól elment az idő.
a kondinapi részvételekért járó póló logója


Kaptam egy csodálatos, új élményt. Nem nagy dolog, de még sosem esett meg velem. Volt ott egy lány, akivel beszéltünk pár szót, megbeszéltük, hogy együtt futunk fel. Aztán mikor a domb közepe táján elhalóan szólongatni kezdett, a kezemet követelve, egy pillanatra teljesen ledermedtem, mert hát versenyen menni kell!!!, de aztán hátranyúltam, húztam rajta kicsit és egyött mentünk be, így is én elől, de ő rögtön utánam... őszintén??? Nagy élmény volt és jó érzés...megvárni valakit és együtt menni és hogy az egész nem is olyan fontos... sokkal jobban esett, hogy hogy örült neki, hogy megvártam :) Tudom, hogy van, akinél ez teljesen természetes, aki könnyen barátkozik és mindig, belülről fakadóan nagylelkű, de nekem ez kicsit nehezebben megy... mégis nagyon jó volt, na!
Aztán pihipihi-bambulás, végül estére lecikáztam a stadiba a kötelező verseny előtti hatomra. Nem tudom, hogy mennyire volt jó ötlet verseny előtt telenyomni magam tejsavval a dombfutóval, volt ott combgörcs, fulladás és remegés is, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Mindenesetre lenyomtam a kötelezőt és innen már csak remélni tudom a legjobbakat, összekészíteni a cuccomat és figyelni, hogy ne aludjak el. Jajjjjjj

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése