2014. szeptember 29., hétfő

09.28 bicajozunk, futunk, majd meghalunk

Először elmentem a délelőtti Kondi napos bicajtúrára. Délutánra futás volt megbeszélve, de gondoltam, hogy bőven belefér. Igenám, csak nem számoltam azzal, hogy hazafelé járatlan utakra csábítanak, életem első terepbicajos kalandján estem túl. Szuper volt, csak a két defekt nem, amit ezáltal szereztem. Meg hogy háromnegyed kettőre estem be a városba, ahol kettőkor találkám volt, így már haza se mentem előtte, lakat a lapos bicaja és indulás futni vissza a hegyre.
Mondanom sem kell, hogy nem, vagy inkább csak alig ment. 15 kilométert túrtunk le, hát rengeteget belesétáltam és a két csaj alig győzött várni rám, dehát ez van, nagyon rosszul időzítettem. A bicaj is egyébként 30 kilométer volt, abból 20 terepen. Nagyon-nagyon elfáradtam, ez már kicsit sok volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése