2014. május 3., szombat

05.01 majálisozó hegyimorc

Kuporogtam a kis otthonomban májusnak szépséges első napjűn és egyre morcabban hallgattam a parkból ideszüremlő vurstlihangokat. Anyuékhoz menekültem, besütiztem, mire hazaértem, még mindig ment a dáridó. Erre vettem a futós hacukát és bevetettem magam a természetbe, a zöld dombok hátára, ahol ember nem jár...így idegsokkot kaptam a futótól, motorostól, kvadostól, bicajosoktól, akik mind-mind ott akarták jól érezni magukat, ahol én... aztán szépen kisimultam, lazára vettem a tempót, megbeszéltem magammal, hogy jól esne egy hosszabb táv. Elestem, felkeltem, tovább mentem, végigvettem a hegyi félmaratoni pályát, egy helyen bokáig süllyedtem a homokos sárba, aztán őzikével versenyeztem. A döntetlen kivívása után megállt, figyeltük egymást kicsit, majd továbbállt. Aztán házicicával hoztuk egymásra a frászt a semmi közepén, majd a vaddisznóról kiderült, hogy kisebb szénaboglya, ez megnyugtatott. Nem is volt más hátra, csak még egy elesés és majdnem hazaértem. És jutalomként addigra a majálisozók is hazatértek. 23.2, a garmin szerint 22.5km, 02:20 alatt, tömény örömfutás :P

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése