2012. február 23., csütörtök

02.23 nagyon-nagyon szenvedős 2/3 lábedzés

Már elindulni sem volt kedvem. Abban bíztam, majd ha odaérek, minden jó lesz. Nem lett, inkább csak egyre rosszabb. A guggolások és a kitörések még sikerültek, ez tök jó, mert számomra ezek a legfontosabb gyakorlatok. Vádliztam, lábtolóztam és a merev lábasnak is sikerült a végére érni, de onnantól nem sok babér termett nekem. Combfeszítő-hajlító-farizom téma egy teljesen hamvába holt próbálkozásként végződött. Jahh, a sétáló kitörésekkel is arattam még az elején és eljutottam arra a felismerésre is, hogy a lábtolót és a merevlábast többé ne tegyem szuperszettbe, és ha lehet, a lábfeszítő-hajlítót is mással keverjem. Nem volt teljesen hiábavaló edzés, csak kissé hamvába holt és kudarcos. Búcsúzóul 1.5 nyugodt kilométert futottam cirka 8 perc alatt, maradt a hétre 5. Szintén ritka rosszul esett. Lényeg, hogy túl vagyok rajta és holnap lehet, hogy pihenek. Vagy ha nem, hát maximum futok egy nyugisat, azt imádom. És gyorsan meggyógyulok, már éppen ideje lenne. Nem érzem az ízeket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése