02.12 heti kilométer-egyenleg zárása

Hiányzott még a heti 30 kilométeremhez 7, így nagy keservesen rávettem magam, hogy kimenjek futni. Lusta vagyok, nincs mese. Mikor már kint voltam, jó lett volna minden, ha nem egész nap levest, almát és túrót zabáltam volna, így viszont igazi tortúra kerekedett a dologból. Egyszer bekéredzkedtem vécére a büféhez, másodszorra már nem vitt rá a lélek, úgyhogy átlag félkörönként meg kellett állnom egy kicsit győzködni a bélrendszerem, hogy tartson ki, nincs már sok hátra. Kibírta, én is, a táv is meglett, csak így nagyon-nagyon lassan, 49 perc alatt (ebben a vécé-idő is benne van). Ha ez nincs, biztosan rárepetáztam volna 1-2 kilométert, így örültem, hogy sikerült túlélni ennyit is. Maga a futás ennek ellenére nem volt rossz és már megszoktam a hideget is. Holnap reggel a fogászaton kezdek, aztán edzőterem hát-váll, futni már biztosan nem lesz időm, mert kettőre megyek dolgozni.