2012. február 18., szombat

02.18 jajjmittegyek-napja futással végezve

Ma suliba kellett volna mennem, fel is keltem reggel úgy, hogy állatira fájt a torkom, bár érdekesség, hogy csak a bal oldal és ez azóta sem változott. Mivel a hideg is rázott rendesen, így párom javaslatára visszabújtam az ágyba, hogy kipihenjem. Aludtam fél 11-ig, azóta se sok mindent csináltam, őrzöm az ágyat, olvasok. Azért rémített meg ez a kis hűlye megfázás ennyire, mert már nagyon el vagyok tőle szokva, hogy bármi bajom is van, egyszerűen nem szokott. A vitaminok és a sport megteszi a magáét, pedig azelőtt sem voltam egy beteges alkat, de azóta még orrfújós megfázásom sincs. A párom kedd este betegen érkezett haza, mostanra nekem is sikerült elkapnom tőle. Hát, nem vagyok nagyon boldog. Tudom, hogy nem komoly a baj és beteg embernek az ágyban van a helye, mégis egyre azt mérlegelem, hogy jól felöltözve egy öt kilométert nem tenne rosszat. Még meglátom, de szerintem a vége az lesz, hogy nekifutok egy gyors nagykörnek. Tényleg nem tudom. Az mindenesetre biztos, hogy holnap már kimegyek és az is, hogy ma mindenképpen mozgok valamit, ha nem futás, akkor bodyrock. Akkor meg most inkább futás.

Kicsit később kissé feldúlt állapotba keveredtem, nem éreztem magam túl jól otthon, így felöltöztem és rövid kocogásba kezdtem. Annyira jó idő volt, pedig délután ötkor indultam! Ismét nagykörrel indítottam és nem esett túl jól, így megint a stadionban körözve folytattam az edzést. Aztán kattant valami a kis agyamban és 10 kört futottam odabent, csak azért nem többet, mert megint előjött a hamenős nyavajám. Nagyon oda kellene figyelnem, hogy mit fogyasztok futás előtt, dehát én általában zöldséget-gyümölcsöt, leveseket és túrót eszem, néha kis rizst-kenyeret és ez nem igazán segít ebben. Majd megoldom valahogy. Ma sem tudom, hogy hogy lesz, mert leves volt az ebéd, jól beflamóztam belőle, aztán meg mennék ki megint. Nem tudom, hogy mi történt velem, régebben nem tudtam két egymás utáni napon kimenni, most minden nap futottam a szerda kivételével és még nem érzem, hogy elfáradtam volna és az alaptempóm nagyon felgyorsult, bár ez valószínű, hogy az edzőtermes gyorsedzéseknek köszönhető. 10 kilométert futottam, 11 volt a terv, de a gyomrom megállított. Maradt a hétre -2 km.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése