11.08 futás anyuval

Még tegnap megbeszéltük, hogy futni megyünk, de csak röviden. Ő mostanában már nem a régi, itt fáj, ott fáj, mindenhol elkopott, én meg egyszerűen csak hullának gondoltam magam két nappal a félmaraton után. Egyikünk pontosan megtalálta a számítását, a másikunk nagyot csalódott. 10 kört futottunk volna, ennyi volt a terv. Bemelegítés a stadionba vezető út. Hét kört szépen le is kocogtam anyuval, de tényleg túl könnyen ment, el sem fáradtam, vígan fecserésztem végig, egyszerűen kevés volt a terhelés. A nyolcadik körben a második egyenest már alaposan meghúztam és onnantól az íves részeket csigatetű tempóban kocogtam, míg az egyenesekben sprinteltem. Így végül hét darab 150-200 méter hosszú sprintet nyomtam, mert a 10 körből menet közben 11 lett. Ezután az anyunak kitérője akadt, én addig még csináltam 2*20 guggolást, 2*10 emelt lábas guggolást, 2*20 rugót kitörésben, 1*10 rugóztatott guggolást és akkor jött anyu, így rövid nyújtás után indultunk haza, mert program volt és máris késtünk. Istenien éreztem magam, nagyon jól esett, teljesen energizált a dolog, bár meg kell valljam: nem sikerült kiadni az összes energiámat, egyszerűen nem fáradtam el. Lehet, hogy ez hosszabb távon jó dolog lesz, majd kiderül, talán így tudnék minden nap futni egy kicsit. Boldog vagyok és nagyon energikus!