Ma reggel nyolckor futós talim volt, így kb 9-re túl is estem a napi kázuson. 10 km feszes tempóban. Elfáradtam és leizzadtam, társalogtam is egy jó sort közben, teljesen jó volt. Közben azt figyeltem, hogy építik a mai supercross bicajverseny pályáját.
Annyira megtetszett, hogy 11-re visszamentünk, hogy megnézzük a versenyt. Jó volt, tetszett, de ami még jobban tetszett, az a rengeteg ismerős volt. Kisvárosban általában az megy sporteseményt nézni, aki maga is sportol és így ismeri a többi sportolót. Olyan volt ez, mint egy fura buli, nagyon élveztem.
A térdem sajnos még mindig nem az igazi. Nem fáj, egyáltalán nem fáj, csak érzem. Mármint érzem, hogy valami a jobb térddel nincs rendben. Máskülönben irígyeltem a bicajosokat nagyon, szívesen kipróbálnám magam egyszer egy ilyen versenyen. Megjött a bicajkedvem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése