2012. január 17., kedd

01.17 Én ÁLLAT!-nap, avagy kondi, futás

Reggel az edzőterembe siettem, felsőtest-napot tartottam. Kezdtem 15 percnyi taposással a 8-as programon bemelegítésképpen és mert ezt most nagyon szeretem. Ezután megdolgoztam a mellkasomat, fekvenyomtam, tárogattam, mellgépeztem és áthúzást végeztem, folytattam a hátammal, mellhez, nyakba húztam széles fogással, majd mellhez húztam szűken fogva és állhoz húztam, mert már jött is a váll. Itt már picit untam a dolgot és felfedeztem, hogy valahogy túledzettem magam mostanság, mert többször is kifigyeltem, hogy csökkenteni kellett a súlyokat. Váll-triszettet végeztem, oldalemelés-előreemelés-vállból nyomás váltogatásával 4 sorozatban. Aztán bicepsz jött, egykezes, ülve, váltogatva a két kart, majd triszett, vagy mi, ahol kétkaros bicepszet kombináltam egybe egykaros tricepsznyújtással. Eddigre pont halálosan eluntam a dolgot, így késznek nyilvánítottam magamat. Ez volt cirka 75 perc. Közben el is tűnődtem párszor, hogy kellene mégis valami edzésterv, mert így minden alkalommal mindenre egy csomót edzek és ezt néha túl soknak érzem. Majd meglátom.

Hazaértem és pihentem egy órácskát, majd edzőgöncbe bújtam ismét és irány a találkozó egy ismerőssel és az ő fiával, majd megindultunk a hegynek felfelé. Ha jól tudom, a 11.4km-es szakaszt futottuk le, elég lassan és néha belesétáltunk, mert nem is nagyon vagyunk edzésben és néhol csúszik és meredek és ráadásul én ma már elfáradtam. De azért nagyon is jó volt, hiányzott már a futás. Megbeszéltük a következő időpontot is és lefixáltuk, hogy együtt készülünk fel egy maratonra, mert azt ez évben mindenképpen futni akarom. Nagyon elfáradtam mostanra, pedig még van ma dolgom: megyek éjszakára dolgozni. És tanulni is kellene. Csak ennyi.

4 megjegyzés:

  1. Szia! Amit ma műveltél, az tényleg nagyon ÁLLAT! :))) Nem vagy semmi, hallode! Szerintem Neked kéne megírni a metálozott felsőtest edzéstervet :)) Én amúgy nem edzem mellre, szinte sohasem... néha, ha rámjön az ötperc, de csakis kis súllyal és kb. 1 gyakorlatot. Amúgy nem evezel, kézizel vagy bármi, amivel beindult nálad a sport?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Edzőterem témában még nagyon gyerekcipőben járok, sajnos a teremben nem nagyon van kitől kérdezni, már tervezem, hogy átnyeregelek valami koedukált fazonúra, hátha majd ott. Eléggé megküzdök azzal, hogy belőjem a megfelelő súlyokat. Milyen izomcsoportra hány gyakorlat, hány sorozat,milyen darabszámban, nem egyszerű. Melledzés témában már én is hallottam pro és kontra véleményeket, nálam marad az, hogy csinálom, egyszerűen azért, mert szeretem. Ja és optikailag nőtt tőle a mellem, ami igencsak ráfért.
      Kismajom-koromban anyukám hősiesen hurcolt úszni, karatézni, balettezni, de azóta eltelt vagy 20 év, ami alatt csak nagyon elvétve és alkalomszerűen sportoltam bármit is. Aztán egy éve kattant az agyam és ez lettem. A fő profilom egyébként szerintem a futás. Nálad hogy kezdődött a sportmizéria? Vagy mindig is...?

      Törlés
  2. Nálam diétázó tinédzser koromban kezdődöt... mert már 13 évesen megértettem, hogy a jó alakhoz edzeni kell, aztán pár éve már maga a mozgás esik nagyon jól, a jó alak pedig mellékes, ami az egészhez járul ajándékként, ha eleget végzem... :)

    A melled optikailag nő, de állítólag, ha abbahagyod, az elvesző izom miatt el tud deformálódni... nekem nincs semmilyen hátrányom abból, hogy nem edzek rá.

    VálaszTörlés
  3. Szerintem ez a melldeformációs dolog azokra vonatkozik, akik méteres kar- és táblás mellizmokat növesztenek. Főleg, mert az az állapot nem tartható élethossziglan. Egy normál szintű edzés viszont belefér a keretbe évekig is. Bár ez lehet, hogy csak kifogás: az igazság, hogy vállra és karokra nem igazán szeretek edzeni, viszont mellre és hátra nagyon. ;)

    VálaszTörlés