06.17 rohangálós nap, de Jillian belefért

Ahogy a címben is írtam, a nap nagy része rohangászással telt, vizsgáztam is (sikertelenül, de nem adom fel!) és aztán bolt, kaja, mosás, minedn összejött, reggel meg meló, úgyhogy mindjárt fekszek is. Úgy elment az idő, hogy észre sem vettem, de azért nem hagytam magam, egyszer csak megmozdultam, kikapcsoltam a sorozatot és tornába kezdtem. Nem volt türelmem sakkozni, hogy melyik a soros, úgyhogy Jillian: ripped in 30 level 4 került ismét sorra, úgy gondoltam, ezzel nagyon nem nyúlhatok mellé. Tegnap biztos nem ez volt, nehéznek nehéz, jó lesz. Meglepő módon ma jól ment. Most még lenyomom a magnéziumos löttyeimet és irány az ágy, de ha egyszer végre vége a vizsgaidőszaknak, akkor aztán tényleg nehezíteni kell, mert ez nagyon kellemes, nagyon kényelmes, de pont ez a baj vele. "No pain no gain." És nekem a pain igencsak lecsökkent mostanában, lassan már nem is rettegek a napi tornámtól. Zuzana ezt úgy szokta hívni, hogy nem lépek ki a komfort-zónámból.