2013. január 31., csütörtök

01.31 latyakfuti és tricepszes edzős

Ma verőfényes kék égre ébredtem. Erre oly módon kellett rádöbbennem, hogy felkeltem délután fél kettőkor (éjszakás lévén), bekapcsoltam a laptopot és ott, ahol a meteorológiai jelentés kéne legyen, egy nagy sárga folt tűnt fel és a következő felirat: 8 fok. Na mondom: Miaaaan???? Aztán az meg hogy?

Kaptam is magam és eldöntöttem, hogy akkor ma mégiscsak futok, mese nincs. Pedig pihenőst terveztem. De ebben a verőfényben??? Kivételesen már három után elindultam, hogy kapjak még napsugarakat is, aztán persze jól megszívtam. Kezdetben még elment, a 4,5-es nagykört róttam végig kétszer, egészen tűrhető volt, habár hazudnék, ha azt állítanám, hogy jól esett. De aztán gondoltam, hogy egészítsük 10-re a távot, bementem a stadiba. Ez volt a hiba! Kapásból kb. bokáig süllyedtem a vízbe, sárba, kásás-latyakos isten csodájába, vagy mi volt az. Mit mondjak, nem volt az a Pepsi-érzés... végül 10km felé mentem és másfelé kanyarodtam, aztán lépcsőt is találtam a végén egy helyen egy csomót, na akkor arra... szóval lett végül kereken egy órám és 11.08 kilométerem. És épp a terem elé értem, jéééé! Gyorsan bekukkantottam, ha már... és tricepszeztem egyet (homloktörő, börtön tricepsz kis súllyal), majd guggoltam egy jóízűt (1*20 rúd bemelegítő, 1*16 44, 1*12 49, 1*10 54, 1*8 59, végül 1*5 68kg ). Finom volt. És a poén, hogy az ismerősök szóltak, hogy na igen, így szeretnek látni. Mert mire a guggolással végeztem, már fülig ért a szám. És ennyi volt a mai sztori, mentem apukámhoz enni valami finomat. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése