02.01 vásárlós séta és tabata-zóna Péntek Enikővel

Azzal keltettek a nyelviskolából, hogy mennem kell szerződni. Hát üsse kutya, megyek, szerződök, azon ne múljon a boldogságuk. Aztán ha már úgyis lekutyagoltam a 2 kilométerem odafelé, akkor visszafelé bevásárlóturnét tartok, majd amikor hazajöttem sem szakítom meg a jó szériát és nem megyek se terembe, se futni, hanem kipróbálom Péntek Enikőnek azt a vidóját, amit ma dobott az elektronikus postaládámba... és elég is lesz laza napnak.

A munkahelyen ideiglenesen előléptettek biorobotból alapfok alatti emberi lénnyé, ami annyit tesz, hogy reggelre fáj minden porcikám, egész éjjel összevissza szaladgálok és alig van szünet. Élvezem, de igen melós dolog ez, jár a light nap érte. And that's it. Majd jövök. :) Ja, kellene egy jó nagyot nyújtani is valamikor, igényelném. Ja és hasazni is. És még nem is mondtam, hogy abban a hitben voltam, hogy a vizsgaidőszak alatt elvesztett formáimat egy hónapomba telik majd újra aktiválni. Nem így lett, egy hét alatt majdnem ugyanott vagyok, ahol voltam. Nem híztam, nem fogytam mostanában, csak a múltkor szép lassan átmentem pudingosabb állagba, most pedig visszanyertem az elveszítettet...A hétvégén egy hosszú futás is tervbe van véve. Majd meglátom, majd meglátom.

Enikőben nagyon kellemesen csalódtam, könnyebbre számítottam, jól esett.  Fogom én ezt még elővenni, az biztos. Az első gyakorlat ráadásul nagy kedvenc. 11:25 körül végeztem, nem nagy idő, de nem is nagyon érdekel.