A mai nap elég érdekesen alakult. A vizsgám miatt már viszonylag kora reggel Eger felé robogtam a buszon. Odaérkezés, felrongyolás a várhegyre (1.4km), izgalmak, séta, vizsga, lefelé döcögés a macskaköveken, immáron több, mint 10 centis sarkú körömcipőben.
Tavaly kifigyeltük csoporttársammal, hogy az egri sétálóutca (a vár melletti, macskaköves) réseiben női cipők gumisarkacskái bújnak meg. Kapásból 5-6 darabot is megszámláltunk. Mákomra az enyém nem végezte ott, de nem sokon múlt. Egészen komoly szurkolótábort gyűjtöttem a csetlés-botlásommal, volt, aki megkérdezte, hogy: Ugye, hogy jobb lenne tornacipőben? Mondtam neki, hogy az tuti és botorkáltam tovább. Ezzel együtt már 3 km felé emelkedett a megtett táv, végül az itthoni hazaúttal együtt (immáron ismét lapos csizmában) olyan 5.5kilométerrel zártam a napot. Tudom, nem olyan rengeteg, de ennyi jutott.
Bűntudatból kifolyólag hozzácsaptam a holnapi fekvőtámasz-adagomat is a mai mozgásadagomhoz, lenyomtam a 16-14-14-12-17 fekvőmet, szenvedtem is rendesen. A kövi nappal már kivárom a napját, mert hirtelen emelünk és sokat. De most kellett valami lélekmelegítő és ez nagyon jól jött. A derekam szépen javul, bár még messze nem tökéletes, az edzőteremmel várok vele. A kaja is messsze volt az ideálistól, de már nagyrészt az én ízlésem és szabályaim szerint készült, és esküszöm, hogy kicsit máris jobban érzem magam. Mentálisan mindenképpen segített.
A Gamin szerint nevetségesen kevés kalóriát égettek a gyaloglásaim, kb. olyan 230-t. Ez azért szerintem meglepő. Meg az is, hogy szerinte Egerben összesen 40 m-s szintkülönbség volt. Na mindegy, ha ő mondja, én elhiszem, elvégre is őt fejlesztették azért, hogy ezeket tudja.
Akartam még valamit mozogni, de fekve, csukott szemmel, persze. Így a 200 felülés program mintájára csináltam 200 hasprést, egyre növekvő nehézséggel. Azért a végére rendesen beégett és fájt, de biztos vagyok benne, hogy lehet ezt gazdaságosabban is végezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése