Előmaratont tartottunk. Legyőztük a kb. 42 kilométernyi távolságot, bár persze csak szép lassan, ivásszünetekkel, leállásokkal, lábhasogatás-szünetekkel, de a lényeg, hogy megvan, nem a versenyen kell először halálra sokkolnom a szervezetemet ezzel az iszonyatos távval.
Mondanám, hogy jó volt, de a lábam még hasogat, a hideg ráz. De a tudat mindenképpen nagyon jó, hogy ezen is túlestem. Na most ennyi voltam, eszi, iszi, pancsi, alszi. Reggel meg hattól munka. Jahh, kb. 4:40 alatt értünk haza, ez hosszúfutás edzésnél teljesen jó. Ráadásul ha valami félresikerül, vagy beüt a mennykő, akkoris tudom, hogy ennél rosszabbat a maratonon sem futok.
Asztenemsemmi piskóta!!!!
VálaszTörlésHúúúú, ebbe most bele tudom képzelni magam!
Szuper vagy!
Az a maraton meg sem fog kottyanni!
Uhh, ha tudnád, hogy szenvedek... :D Tényleg, tegnap hogy viselted? Könnyen ment a futás, vagy megszenvedted kicsit?
TörlésPont gondoltam, hogy írok ma erről, ha lesz egy kis időm. Hogy milyennek láttam ott a versenyt és mi újság másnap.
VálaszTörlésDe most rohannom kell, szép napot!