2012. augusztus 18., szombat

08.18 egyből első és irtó szenvedés...

Szerintem ezzel mindent elmondtam, de ha majd ideérnek a képek, az is lesz. És majd tartok élménybeszámolót is a mai versenyről. Leküzdöttem a 22.5km-es távot (jó részét gyalogolva, de nem érdekel) és mivel a kategóriámban egyedül voltam, így kaptam egy érmet és egy fülvédőt, aminek télen jó hasznát látom majd. Nem a kategóriámban is összesen ketten voltunk lányok, de a másik lányzó 14-18-as kategória, ha jól tudom, igazolt sportoló és egy terminátor. Még a férfi abszolút győztest is megverte. Brutális. Ja, a pálya csodás volt as panoráma szempontjából, de rettenetes, mint futópálya. Egyenesegyenesegyeneshegyhegyhegyhegyhegyhegyhegyhegyhegyhegyhegyhegylejtőlejtőlejtőlejtőlejtőlejtő. Ez volt az. És a szervezés is rettenetes volt. Viszont mivel elsősorban triatlonverseny volt, így legalább az az öröm ért, hogy triatlonistákat láthattam versenyezni. Nagyon elirígyeltem őket. Az az állóképesség és azok a csodás testek!

4 megjegyzés:

  1. Csodás nap :))
    Biztosan kevesebbet sétáltál volna, ha nem egyedül csinálod, de így sem utolsó teljesítmény, sőt!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem nagyon volt választásom. Badagadtam, görcsölt a fenekem (még sosem adták meg az izmaim magukat), hegyi bicikli- és túraösvényen futottunk, nemzeti park területén. Szégyen, vagy nem, ennyi ment. Főleg öt nap éjszakás és három óra alvás után. De még így is kicsit szégyenlem :)

      Törlés
  2. Köszi :) Próbálok úgy állni hozzá, hogy más meg se próbálta, nekem meg még befejezni is sikerült. :)

    VálaszTörlés