Nem akartam ma futni. Felkeltem és éreztem, hogy semmiféle testrészem nem óhajtja ezt a dolgot. Mondjuk éjszakás után nem is csoda. Viszont a konditerem nyájasan hívogatott, fene érti. Erőt vettem magamon és az egyikbe nem mentem le, míg a másikra elmentem, még szerencse, hogy megbeszéltem előre, olyat meg nem mondok le.
Végülis tök jót beszélgettünk, ami jó volt, még ha a futás maga eléggé meg is szenvedtetett. Laza 13-at futottunk úgy, hogy két kört (2*600m) istenesen meghúztunk úgy, hogy szinte fuldokoltam. Na, az jó volt. Mostanában egyébként a futásban a végét szeretem a legjobban. Sok-sok nyújtás levezető fecsejjel. Rám fér. Márhogy a nyújtás. Ja és szombaton valószínűleg versenyre készülök, már előre rettegek. :) Holnap hatra megint futás, de előtte már lemegyek a terembe tricepszezni egy fél órácskát. Aztán a héten még 2*30 perc a terv, mellre és vállra. És láb juszt sem lesz, mert most másra kell a lábkapacitás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése