08.17 napi szössz + tervek + pici hegyi futóka

Dolgoztam, aludtam, felkeltem, reggeliztem, egyenlőre ennyi tevékenységet sikerült sűríteni a napba, pont ebben a sorrendben. Épp készültem valami értékelhetőt is végezni, csakhogy reggeli közben szokás szerint "médiafigyelőztem" és Angelocska legújabbik cikke teljes mértékben gondolatébresztőként hatott rám.
Először is, nagyon örülök, hogy ennyi időt és energiát szán arra, hogy jó útra állítsa a tévelygőket. És még türelemmel is bírja, ami nem semmi. És aztán azon is töprengtem persze, hogy nem feltétlen az ő útja az egyetlen üdvözítő, ahány ember, annyi módszer válik be. Én pl hiszek a kezdeti sanyargatósban több okból is. Pl. mert ha gyorsan látványos eredményt érsz el (még ha nem is igazi), sokkal lelkesebben folytatod utána hosszabb időre is. Aztán meg ha spártaibb étrenddel kezdesz, később olyan boldogság átállni a "normál" diétás szakaszba, hogy egyből nem is megvonásnak, hanem bőségtálnak látja az ember lánya. Persze nem csodadiétára gondoltam, csak változatos, de kalóriakoldus étrendre. Tudom, ez se mindenkinek jön be, ahány ember, annyi... Ja és mert a Béres Alexnadra is így gondolta el a rendszerében. Ez egyébként nem tartozik a tárgyhoz, de annyira jellemzőnek érzem kishazánkra, hogy a pénzéhes házaspár, akinek fájdalmasan mű mosolyától recseg-ropog a képernyő remekül megél a rendszeréből, míg a hiteles, reális eredményeket elért sportoló bebukiki a sajátjával, csak mert sokkal gyengébb a marketingje.
Aztán meg az sem mindegy, hogy milyen mozgást végzel. A kocogás a komfort zónában csodálatosan megtámogatja a diétádat, de nem eredményez nyálcsorgató formákat, legalábbis kezdő szinten biztos nem. Ami erre képes, az a súlyzós, vagy saját testsúlyos edzés, szerintem. Aztán, hogy pl az Insanity, vagy Jillian Michaels videói hova sorolandóak, azt már tudja kánya, nem vagyok én mozgástudós. És a HIIT...na az egy csoda, ha az a fajta vagy, aki át tudja magát adni a mozgás mazochizmusának, akkor az egy csodálatos megoldás, bármivel is végzed. Sprintfutás, ugrókötél, bodyrock, bármi lehet. Kalóriát éget és izomtónust is ad.
Igazából nem tudom, hogy mit okoskodok, aki tényleg bomba testet akar, megtalálja a módját, ha neki nem fekszik a nyugodt, mérsékelt haladás, mert egy öröklázban égő mozgásidióta, mint én vagyok, akkor is kialakítja a neki tetsző metódust előbb-utóbb.  Úgyhogy lényeg a lényeg: Angelocska, gratulálok, nagyon tetszett a mai cikked.
És a végére egy kis szentségtörés: Az sem baj, ha nassolsz és szemetet tömsz magadba, csokit, pizzát, jégkrémet, amíg heti 80 km-t futsz és mellette súlyzós edzéseket végzel, fogyni fogsz. Legalábbis amíg totál bele nem rokkansz...

Na megyek most anyuhoz profánkodni kicsit, aztán gombaszedős átmozgató-futásra, mert a holnapi verseny előtt szükséges pár rövidke kilométer. Aztán takarítok, dolgozni megyek, hazajövök, alszom kb. 3 órát és megyek versenyezni. Nem érdekel a tempó és az idő, csak egy jó hangulatú hosszúfutásra vágyom szép környezetben, jó társaságban. Na most ennyi voltam, megyek a dolgomra.

Jöttem. Gomba nuku, mert a föld taplószáraz. De sétáltunk, láttuk a kecskéket, láttunk pacit nyeríteni, meg másik pacikat is. Egyik paci picit meg is fenyegetett minket. Kicsit társalogtunk, aztán visszafelé már futottunk, míg 5 km-re nem sikerült a megtett táv. Néhol bele is sprinteltem, mert a szervezetem nagyon kívánta a dolgot. Végül megnyugodott a lelkem és hazabattyogtam. A most előttem álló egy nap őrülten kemény lesz, annyira izgulok a verseny miatt...