Reggel fetrengés, aztán anyu névnapi bulija, további édességekkel, enni- és innivalókkal. Jól belaktam, nem lehetek magamra túl büszke, aztán útra bocsátottam a zuram, majd edzőcipőt ragadtam és indultam ki a zöldbe. Sajna nem jutottam túl messze, mert egy zörgő-csörgő bokor a szívinfarktust hozta rám és visszafordultam. Kicsit több, mint 2,5 kilométerig jutottam el, a visszaúton pedig nagyon erősen meghúztam a tempót, hogy érjen is valamit az edzés. Így összesen 5-6 kilométert futottam. Még tervezek némi hajszál-könnyed testmozgást, fittlabdát és nyújtást, Zuzanán is törtem a fejem, de a szomszéd azon tuti belázad, úgyhogy majd talán délelőtt. Jahh, holnap majd futunk anyuval, lehet, hogy az lesz majd egy igazi, hosszú. Jó lenne.
Fittlabda-jógát csináltam végül, egészen mulatságos volt, de nem fogok rászokni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése