Ezután összepakoltunk több tonnányi élelmiszert és folyadékot és útnak indultunk a hegyen keresztül a 12.5 km-re lévő tóhoz. Mentünk-mentünk, odaértünk, melegünk volt és szegény pár rendületlenül cipelte a bazi koffert a hátán (na jó, hátizsák volt...), kivéve azt a különösen meredek partszakaszt, amin saját magát is alig képes felhúzni. Odaértünk, megálltunk egy fél órára, óriási szalonnasütést csaptunk, megittunk minden folyadékot, amit csak találtunk a környéken és az országúton, 9km úton hazajöttünk. Én nagyjából épen túléltem a dolgot, alig-alig fájok, ahogy az elvárható, de a pár eléggé szenved. Azért kitett magáért rendesen, szépen végiggyalogolta a távot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése