03.27 afrancafrancafranc...

...annyira lusta vagyok...azaz nem is annyira lusta, mint inkább már pokoli fáradt és nem mindig tudom sikerrel elnyomni. Ma ismét jól sikerült a napom. Keltem ötkor, ha a párom nincs, elaludtam volna, mert már az ébresztőre sem keltem fel, pedig végigbömbölte a három perces számot cirka kétszer. Aztán melóban meóshiány lépett fel, így átmenetileg előléptetve rohangáltam magam halálra. Kettő után úgy éreztem magam, mint a mosott sz*r és még mindig nem volt vége, háromkor indultunk angolra.

Kocsival sajnos. Mármint csak sportszempontból sajnos. Az órát is végigültem aztán indulás haza gyalog. Fél hét tájt estem be az ajtón és bőszen nekiláttam angol teszteket töltögetni. A futást az ismerős PERSZE lemondta, egyedül nincs ingerenciám menni, fáradt vagyok, pihenőt veszek ki, nincs más választásom. Majd elalszom. Ez nekem most kicsit sok volt. Az egyetlen szerencsés szitu, hogy véééégre hosszú hétvége mosolyog rám, nincs pihenés, kiélhetem magam.Most pedig eszek, készülök, alszok. Teljesen kész vagyok... Ez nem vitaminhiány, nem edzetlenség, vagy felkészületlenség, hanem egyszerűen csak úgy érzem, hogy TÚL SOK VAN RAJTAM. De megcsinálom.