04.20 Zumba-óra

Elérkezett a várva várt, szerda délutáni Zumba-órám. Az öcsém barátnője is jött, szépen, becsülettel végigcsinálta, ügyes volt. A végére már nagyon fájt a csípőm, de végig bírtam csinálni. Kaja-szemszögből megint nem volt egy jó nap, mert a pár tésztát rendelt...persze. Néha kicsit olyan, mintha szándékosan próbálna szabotálni. Azért lényegesen jobb volt, mint az előzők. Furcsa, hogy hónapok kitartó fegyelme és három laza nap után mennyire borzasztóan nehéz visszaállni a visszafogott étkezésre. Nem szeretnék többször ilyet csinálni. Sajnos a történtek arra ébresztettek rá, hogy csak elnyomom magamban a mohóságot, az egészséges, mérsékelt étkezés nálam még nem életforma, ahogy azt hittem.