2011. szeptember 15., csütörtök

09.13 hegyi mászkálós

Készültem fel a hegyre futni. Elsőként is jól telezabáltam magamat, aztán nekiindultam. Éjszakára dolgoztam persze, mikor máskor is érdemes hegyre rohangálni??! A páromnak azt mondtam, egy óra és itthon vagyok. Kicsin múlt, hogy 10 perc alatt nem sikerült visszaérni. Elindultam és azt éreztem, hogy én ezt nem... nem volt jó, nem vitt a lábam, nem bírtam kifutni a parton, gyalogosra vettem a figurát. Hamarosan eldöntöttem, hogy még valószínűleg a triatlon utóhatásait nyögöm, így nem veszem túl tragikusra a figurát, amit bírok futok, amit nem, azt sétálom. Ha jól esik, szintén séta. Végülis 1 óra és 20 perc alatt tettem meg a nem egészen 12 kilométeres távot, de nem érdekelt. A végére már úgy futottam, mint a nyúl, egészen belejöttem és ez az, ami számít. Hazaérve borzalmas rosszullét jött rám, valószínű a tele gyomor eredményeképp, de végülis egy óra alatt összeszedtem magamat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése