03.11 hegyen-völgyben futogatós

Szépek nem vagyunk épp rajta, de legalább jó furcsák :P

Hogy köntörfalazás nélkül gyorsan belecsapjak a lecsóba, ahogy megbeszéltük, reggel tízkor találkoztunk a Vadvirágnál, Edit, Anyu és én.
Én persze nem egészen tízkor, hanem inkább tíz óra ötkor, ahogy az tőlem várható...na mindegy, ez nem a lecsóóó...kiirígykedték magukat a szupi Lidl-s futigönceimen és megkaptam, hogy mekkora aljas állat vagyok, mert nekik nem szóltam, vagy hoztam...és elindultunk. Kicsi, de mókás epizód, hogy a helyi tesitanár életveszélyes, de hiperszórakoztató módszerrel szeretteti meg a kölkökkel a futást... azt láttuk, hogy vágtáznak, trappolnak, vagy éppen csak cammognak felfelé a dombfutós dombra, egy rakás kölök... aztán kis szussz és egyszerre csak mind a cirka harmincan, mint a kozákok, üvöltve indultak lefelé a hegyről, teljes sprintben...kellett volna egy fénykép... nagyon tetszett... és nem egészen három hét múlva, dombfutáskor kipróbálhatom a bravúrt...

Közös szerelmünk  tárgya: a hegy

Ja, hogy nincs köntörfal, mert este van és álmos vagyok.... szóval... évi első hegyifutás, csigatrapp tempó, nagy lihegések, fulladozások, pihivel, sétával ha kellett...és bizony kellett... Anyu meg is szökött, hogy egyedül haldokoljon, miként az elefántok...de utolértük!!! Végül 12 kilométer nekem (egy az odaút a városban), 11 a többségnek, 1:36 alatt, azt hiszem. Őrület jó volt, a hegy gyönyörű, hiányzott és mivel itt a hegyifutó szezon a nyakunkon, nem is ártott elkezdeni... Nagyon élveztük!!!

Védett és gyönyörű... tíz éve még csak egy tő volt az egész hegyen, ma már szerencsére legalább tíz...titok hol, nehogy levandálkodják... kökörcsin

Jaaaa és meghívtak egy versenyre Egerbe, mert tavaly én nyertem. Naná, hogy megyek!!!! Szintén hegy és isteniiii :)