Ez nagyon nem az a nap... először nem bírtam rendesen aludni a délelőtt, aztán depi, a futás mondjuk jó volt, de aztán apánál nem találtam semmi fincsit, ami azért a tűrhetetlen dolgok netovábbja, onnan a házunk elé érve kiderült, hogy a vén semmirekellő szomszéd kizárt a lépcsőházból, megint.
Vissza apához, telefonálás, pár nem vesz fel ismeretlen számot (én se mondjuk, de azért ha valaki 15-ször keres, felmerül bennem, hogy netán fontos is lehet...mindegy...ehhh), pedig ő tudta volna felhívni a szomszédunkat, hogy engedjen be. Végül mérgemben megettem egy egész tábla tortabevonó-csokit, felpuffadtam, lelkifurdalok, hazaérve láttam, hogy a bojlerem még mindig szar, jött a szomszédunk, szerelgette, talán jó lesz, de egyáltalán nem biztos... Aztán levettem a Garmint, hogy feltöltöm a futásom a gépre, behalt megint. És akkor rájöttem, hogy "Ez nem az a nap" és hogy "Ami megtörténhet, az meg is történik". Garminos fecnit majd akkor töltök fel, ha kegyeskedett megjavulni neki, egyenlőre a száraz tények: 10.01km, 50:39perc, talán 529kcal stadionban. Hogy jól esett-e? Nemtom. Talán. Az elején erőltettem a nyugodt, jól eső tempót, de észrevétlenül megint felgyorsítottam a végére. Nem baj, néha ilyen is kell, hogy ne veszítsek a tempómból. Mára ennyi, megyek tanulni. Ja és a héten olyan 62 km-t tettem meg eddig, azt hiszem... Nem rossz :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése