08.01 hősiesen kocogok tovább

...pedig szenvedek. Megint alig vettem rá magam. Aztán kint már jó volt, több is ment volna, mint az a 14, csak kifogyott a terep a talpam alól. De nagyon lassan ment, ilyen lassan tán még sose. És magas pulzuson. Nem szeretem, hogy a testemnek határai vannak és folyton pihenni akar. Unalmas. :D