04.30 tovább futok a melegben

Nagyon elment a délelőtt, valahogy nem is voltam teljesen hangulatomnál, ám sikerült az órámat beindítani és nagyjából összekapni magamat időben, így munka előtt még belefért 9 kilométer a stadiban. Nem esett igazán jól, de azért végigküzdöttem. És csodák csodája (dobpergés): a térdem jól vette az akadályt, nem fájt, 8 körül megéreztem, hogy ott van, de ennyi volt az egész. Viszont a sarkamat jól összevéreztem egy rosszul kiválasztott zoknival. Feldörzsölte, vízhólyagozta, szétdurrantotta, szétkente. El voltam ragadtatva. A sípcsontok belső oldala is megint érzékeny.

Nem ez a márka tette, csak illusztráció. Viszont ez a fazon...